Több mint százezer magyar válhat friss munkanélkülivé a Cambridge Econometrics friss elemzése szerint. A kutatóintézet 3,2 százalékos GDP-visszaeséssel számol Magyarországon a koronavírus okozta sokk miatt, amely alacsonyabb a globális hatásnál, és kormányzati intézkedésekkel akár 2,9 százalékra is csökkenthető. Az intézet szerint ehhez többek között célzottan kell támogatásokat fordítani a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésére, a megújuló energiatermelés felfuttatására, a mezőgazdaság támogatására és zöldítésére.
A Cambridge Econometrics COVID-19 hatásvizsgálatában a kijárási korlátozások hossza, a gazdasági intézkedéscsomagok tartalma és az emberek viselkedése következtében várható keresletvisszaesés, továbbá a kínálati hatások vizsgálata áll. Az elemzés mi lenne, ha? típusú forgatókönyvek kimeneteit modellezi, nem előrejelzéseket készít, áll a szervezet sajtóközleményében.
A járvány gazdasági hatásait hozzáadva a kutatóintézet eddigi forgatókönyveihez, elhúzódó jellegű, L-alakú gazdasági pálya várható, mely 2–3 év alatt fejti ki hatásait. Kormányzati segítség nélkül globálisan 5,5 százalék, beavatkozásokkal 4,6 százalékos GDP-csökkenés várható a járvány előtti forgatókönyvekhez képest.
Magyarországra vetítve a hatás kisebb az ágazati összetétel miatt, hazánkban az autóipar például rövid távon várhatóan kevésbé fogja megérezni a járvány negatív gazdasági hatásait, amit az is jól mutat, hogy a legtöbb autóösszeszerelő-üzemben már újrakezdődött a termelés.
A Cambridge Econometrics modellje 2020-ra 3,2 százalékos GDP visszaesést mutat kormányzati segítség nélkül, kormányzati intézkedésekkel ez 2,9 százalék.
A járvány előtt dolgozó magyaroknak a 2–2,4 százaléka veszítheti el a munkáját, ami 100–105 ezer embert jelent az intézet becslése szerint. A teljes évre modellezett munkanélküliek 0,5 százaléka, nagyjából 20 ezer ember hosszabb távon, azaz 2021–2022-ben is állás nélkül maradhat.
Más növekedési pálya szükséges
A kutatóintézet friss modellje szerint a CO2 kibocsátás 3,5 százalékkal lesz kevesebb idén, mint azt a járvány előtt számolták, és ez a visszaesés is várhatóan L-alakú lesz. 2021–2022-ig alacsonyabb szinten marad, és összességében 2024-ben éri el újra abszolút kibocsátásban a 2019-es szintet, aminek egyrészt a közúti közlekedés, másrészt az energiafogyasztás csökkenése az oka. Ennek a kibocsátás-csökkenésnek azonban nem lesz a klímaváltozásra hatása, csakis abban az esetben, ha más növekedési pályára állunk át.
A Cambridge Econometrics elemzése szerint a kibocsátás mostani recesszió okozta csökkentése zöld fordulat nélkül nem marad tartós, beavatkozás nélkül már néhány éven belül a korábbi szintekre térhet vissza, így a klímaválságra önmagában strukturális átalakítás nélkül nincs hatással.
A hazai épületállomány energetikai korszerűsítésére, a megújuló energiatermelés felfuttatására, a mezőgazdaság támogatására és zöldítésére fordított célzott támogatások átképzésekkel párosítva azonban még munkahelyteremtési lehetőséget is biztosítanak.
„A cél a megkezdett tisztább termelés felé történő elmozdulás elősegítése, a munkahelyüket elveszített dolgozók esetleges átképzése, a természetes környezetünk megóvása és a munkahelyteremtés kell legyen. A 2008-as válság után elmaradt zöld fordulat szükségessége a gazdaság talpra állításában nemcsak sürgetőbbé, de könnyebben kivitelezhetővé is vált” –állítja Fazekas Dóra közgazdász, a környezetgazdaságtan doktora (PhD), a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadócég budapesti irodájának vezetője.
A járvány miatti válsághelyzet menedzselése után a döntéshozók számára elsődleges a gazdaság minél hatékonyabb újraindítása, és az emberek mihamarabbi munkába állítása. Ennek a gazdasági újraindulásnak azonban ökológiai értelemben is fenntarthatónak kell lennie.
A zöld megújulás koncepciója egyre nagyobb teret kap, amit jól mutat az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) is. A zöld megújulás a nem-szennyező energiatechnológiákra való áttérés és a járvány okozta negatív gazdasági hatásokból való kilábalás párhuzamos, egymást erősítő megvalósítása. Ezzel elkerülhető lenne, hogy Magyarország befektessen és ezáltal hosszú távon ragadjon be olyan fosszilis technológiákba, amelyek csak alacsony olajárak mellett lennének jövedelmezők. A dekarbonizációs intézkedések térnyerésével a fosszilis energiahordozók hosszú távon globálisan meg nem térülő készletekké válhatnak. Amennyiben a banki, befektetési portfóliókban arányuk és jelentőségük nem fog csökkenni, a magyar gazdaság kitettsége nő.
