Európai összehasonlításban is sokat szerepelnek a magyar online médiában a startupok, a megítélésük mégis nagyon negatív. A Forbes.hu felkérésére a SentiOne vizsgálta meg, hogyan csapódott le a startup hájp az elmúlt három évben a magyar online médiában.
Az online és közösségi média monitoringgal foglalkozó SentiOne a Forbes.hu-val együttműködésben elkészítette, hogy a startup hájp miként csapódott le az interneten Magyarországon – mennyire volt gyakori a startupok említése, és ami ennél is érdekesebb: milyen a nagy átlag érzelmi viszonyulása a startupokhoz. Utóbbit európai összevetésben is vizsgálta a SentiOne, és régiós szinten elég érdekes törésvonal látszik kirajzolódni. A kutatás a Forbes 2017-es Startupjelentése kapcsán készült el.
Az elmúlt 3 évben közel 140 000-szer kerültek szóba a startupok a magyar online médiában (138 301). A legnépszerűbb csatornák listáját a portálok vezetik, ezt szorosan követi a Facebook, harmadikként pedig a mikroblogok a legjelentősebb online platform, ahol a startupokhoz kapcsolódó tartalmakat közzéteszik.
Startup szempontból azok a legjobb napok, amikor a 2000-es számot is meghaladja az említések száma, ilyen nem sok volt az elmúlt három évben, olyan pedig még kevesebbszer, amikor egy konkrét magyar startupról szoló tartalom generált volna nagyobb forgalmat. 2016 júniusában (2770 említés) a 444 cikke miatt beszéltek sokat a startupokról: “Az orosz kulturális miniszter szerint a Netflix az USA agykontroll projektjeinek a része” című opuszuk legalább is megmozgatta a felhasználókat. A csúcsot az idei év március 12-éje hozta el, a 4939 említés ugyanakkor nem ment volna a politika nélkül, az egyik legjobban futó tartalom ugyanis az volt, hogy a Momentum Mozgalom elnökségi tagja válaszolt az Origó egyik lejárató cikkére, amiben annak egyik korábbi startupjáról írtak.
Ha azt nézzük, hogy mely startupok futottak a legjobban a róluk szóló cikkel, akkor az élemzőny így néz ki:
Bookr Kids – az e-mesekönyves cégről mi is többször írtunk, esetükben a HVG generálta a legtöbb említést.
A Midrate és a Fuger sztorija az Origón ment nagyot: “Magyarok hódítanák meg a közösségi pénzváltás piacát”.
Jól futott a Rendiről egyik cikk is a Gazdaságportálon (a cégről szintén írtunk korábban).
Az Index LogMeIn-ről írt cikke is sok említést generált, de az amerikai Theranos tündökléséről és bukásáról írt 444-cikk is népszerű volt. Az jól látszik, ha a legnagyobb online portálokra bekerül a sztorijával egy magyar startup, akkor az már számottevő említést tud hozni, ugyanakkor a legnépszerűbb bejegyzések, ahol a startup szó szerepel, mind blogokról való. Ezek jellemzően valamilyen általánosabb témát érintenek (hogyan indíts vállalkozást, online marketing). A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a hazai startupok nagy részének Magyarország nem piac, így hangsúlyosan nem kommunikálnak idehaza.
Az ugyanakkor mindenképp érdekes, hogy mennyire tartjuk számon a sikersztorijainkat, és hogy egy-egy exithír átviszi-e a nagy nyilvánosság ingerküszöbét.
(A magyar Forbes online kiadása tavaly október közepén indult, a felmérésben az elmúlt 3 évet vizsgáltuk.)
Startupok említése – a legnépszerűbb domainek (portálok, blogok, fórumok). Forrás: SentiOne
A SentiOne képes azt is monitorozni, milyen a felhasználók érzelmi viszonyulása az adott témához. Meglepő, de a legtöbb magyar portálon inkább negatívan viszonyulnak a startupokhoz, mint pozitívan. Ha a top 3-at nézzük, a negatív attitűd mindenhol legalább kétszer annyira jellemző, mint a pozitív hozzáállás – persze így is igaz, hogy a legtöbben semlegesen állnak a témához. Lejjebb mutatjuk a régiós adatokat, az lesz csak az igazán meglepő.
Ami viszont nem meglepetés, hogy a geololkációs említések alapján Budapest vezet, nem is nagyon kell elemezni, hogy miért, elképesztő az előnye a fővárosnak ebben a rangsorban.
Startupok említése – geotagged említések. Forrás: SentiOne
Nagyon úgy tűnik, hogy a magyaroknak elege van a startupokból – legalább is, ami a témához való hozzáállást illeti, meglehetősen negatívak vagyunk.
Már a fenti grafikon is előrejelezte ezt, de a leginkább az alábbi két térkép mutatja meg. A SentiOne az interakciók, kommentek alapján tudja felmérni, hogy milyen egy téma megítélése. Minél zöldebb az árnyalat, annál pozitívabb a teljes online megítélése a startup kifejezést tartalmazó témáknak, cikkeknek, tartalmaknak (itt az országok értékeit egymáshoz képest látjuk) – ezt látjuk a jobb oldali térképen.
A bal oldali térkép pedig azt mutatja, mennyire pozitívak vagy negatívak az emberek online úgy általában adott országban, és ehhez képest milyen érzelmi hatter jellemzi a startupokhoz kapcsolódó online kommunikációt adott országban. Arányaiban negatívabb vagy inkább pozitívabb, mint az átlag? Azaz egy egy relatív arány, országon belül. Ezek alapján elég egyértelmű, hogy Magyarországon, Ausztriában és Csehországban még a szokásosnál is negatívabb a startupos online témákkal kapcsolatos érzelmi megítélés.
A régióban üdítő kivétel Szlovákia, ahol ugyan nem túl gyakori a startupok jelenléte az online tartalmak között, viszont a megítélésük kifejezetten pozitív.
Azt természetesen nehéz felmérni, mi lehet a negatív attitűdnek az oka, de a SentiOne kutatása ad némi támpontot. Csehországban és Ausztriában kiugróan magas a startup kifejezést tartalmazó bejegyzések száma az online közzétett tartalmak összesített számához képest is. Azaz, igencsak nagy szeletet hasít ki magának az online világból a startupokhoz kapcsolódó webes diskurzus. Magyarországra ez nem igaz.
Más szempontból viszont ott vagyunk az élmezőnyben: a startupokról mindent egybevetve Németországban beszélnek a legtöbbet az európai országok közül, ezt követi Oroszország, Lengyelország, Hollandia, Románia, Magyarország és Svédország. Az adott nyelvi találatokhoz képest méretét tekintve utóbbi kettő, Svédország és Magyarország mindenképp kilóg (10 milliós anyaországi lakossággal plusz a külfüldön élő, a nyelvet beszélőkkel együtt is messze alatta van a teljes lélekszám a lengyel vagy az orosz populációnak).
A konkrét említések száma – országonkénti bontásban. Forrás: SentiOne
A negatív hozzáállást magyarázhatja, hogy az elmúlt három év kiemelkedő tartalmaiban sokszor negatív kontextusban kerültek említésre a startupok (egy politikai ügy miatt, a Theranos bukása, vagy a kiberhadviselésről szóló cikkekben). Ennek ellenére is meglepő ez a hozáállás, hiszen – ahogy a Forbes 2017-es Startupjelentésében is írtuk – az elmúlt három év bővelkedett az exitekben, vagyis számos sztori vált komoly pénzösszegekben kifejezhető sikersztorivá (exitált a Sequence IQ, a Netpincér, a Ustream, csak hogy néhány példát említsünk), és volt két nemzetközi tőkebevonási kör (Prezi, AIMotive).
Nézzünk két konkrét példát!
A SentiOne megnézett két konkrét céget is a magyar piacról. A Forbes.hu kérésére a legnagyobb, még nem exitált magyar startup (ez a Prezi), és egy igencsak ígéretes feltörekvő (a jövő Prezijét, az önvezető autókra mesterséges intelligenciát fejlesztő AIMotive-ot) online jelenlétét elemezte a közösségimédia-figyelő cég. A Prezi létrehozta – több másik startuppal együtt – a Bridge Budapestet, így ezen keresztül is hangsúlyos üzeneteket képes eljuttatni az emberekhez (mint láttuk, a startupokat a legtöbbször a netes portálok említik meg, a BB-n keresztül a Prezi nagyon aktív kapcsolatot tart fenn a média szereplőivel). Az AIMotive nem a magyar piacra lő, de a mértékadó – nemcsak gazdasági – médiumok mind írtak már a cégről az elmúlt években.
A két cég online jelenléte között hatalmas a különbség, ha az elmúlt 3 évet nézzük – vagyis a feltörekvő startupok még mindig nem nagyon érik el a széles nyilvánosság ingerküszöbét. Az is igaz, hogy amikor az említések száma magas volt az AIMotive esetében, akkor mindig a cégről volt szó, és mindig mint sikersztori tálalták a történetüket. A legtöbb említést az Origó generálta az esetükben, érdekes, hogy a negatív attitűd – hiába a pozitív üzenetnek – itt is jellemzőbb, mint a kedvező fogadtatás.
A Prezi ezzel szemben már nemcsak a céget érintő ügyek miatt kerül be a napi hírfolyamba. Az elmúlt három év legnagyobb elérését generáló hír az esetükben a Forbes címlapsztorija volt, ahol a cég társalapító-CEO-ja, Árvai Péter először beszélt arról, hogy meleg. Az ezt szemléző cikkek generálták a legtöbb említést, és az alap attitűd itt is inkább negatív volt. A Prezi esetében külön érdekes, hogy az említések helyét illetően kicsit kilóg az átlag magyar mezőnyből, nagyon aktívan kerül szóba a közösségi médiában, és nemcsak a Facebook-on, de a Twitteren is – elsősorban azért, mert az egykor vagy most is itt dolgozók aktív felhasználók, véleményvezérek.
A Prezi online jelenléte az elmúlt három évben
Az AIMotive (Adasworks) online jelenléte az elmúlt három évben
