Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A legjobban akkor járt volna az állam, ha ki se száll a Gránit Bankból

Összesen 4,29 milliárd forint új tőkét fektet a Gránit Bankba a Széchenyi Alapok kezelésében álló Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap és a Gránit Bankot alapító Demján Sándor fontos üzlettársa, a Demján örökösökkel ma már perben álló Nyúl Sándor.

Az állami Széchenyi Alapok mellett régi-új befektető szállt be a dinamikusan növekvő, fiókhálózattal nem rendelkező, digitális bankba. Az üzletet tegnap egy online sajtóeseményen jelentették be és Varga Mihály pénzügyminiszter is részt vett rajta.

Mindenki kiszállt, milliárdos érték maradt a legbefolyásosabb magyar nőnél

A Gránit Bankot 2010-ben Demján Sándor alapította (a Milton Bank megvásárlásával és átalakításával), majd részvényeit a bank elnök-vezérigazgatójának, Hegedüs Évának adta el és kiszállt a cégből, de 2018-ban bekövetkező haláláig a bank örökös, tiszteletbeli elnöke maradt. A pénzintézetben szintén érdekelt volt, majd 2015-ben a kiszállás mellett döntött Demján régi harcostársa, Nyúl Sándor is, aki most újfent részvényes lett. A magyar állam sem először vállal szerepet a bankban tulajdonosként, de 2017-ben szintén kivonult onnan (36,5 százalékos pakettja volt akkor). Demján, Nyúl és az állam is a bankot vezető, az elmúlt két évben a Forbes által az üzleti életben a legbefolyásosabb nőnek választott Hegedüs Évának adta el tulajdonrészét, aki így lett a pénzintézet többségi tulajdonosa.

A Gránit Bank vezetése és tulajdonosai. Elől jobbra Hegedüs Éva, mellette Varga Mihály és Nyúl Sándor. Fotó: Gránit Bank

A bankvezér az E.P.M Kft-n keresztül tulajdonolta eddig 61,2 százalékos részesedését, melyet tavaly – a társaság által leadott kiegészítő melléklet szerint – fel is értékeltetett:

az 24,8 milliárd forintot ért.

Nagyjából ezen az árazási szinten üthették nyélbe a mostani üzletet is a Forbes becslése szerint.

Az állam amúgy 2013-ben 4,3 milliárd forintért szállt be a bankba, és kapott akkor ezért 49 százalékot, majd a Pannónia és MKB nyugdíjpénztárak tőkeemelése után hígult le a részesedése, amit aztán 4,5 milliárdért adott el Hegedüsnek – vagyis különösebben jó hozamot nem sikerült elérni az üzleten, de legalább nem bukott rajta. Az üzletrészt átvevő E.P.M Kft. a bankban meglévő részesedést a 2018-ban leadott beszámolójában már 6,6 milliárdos értéken tartotta nyilván (ezek alapján az állam jobb pozícióból is ki tudott volna szállni az üzletből, utólag elmondható: a legjobban akkor járt volna, ha ki sem száll).

Hegedüs az üzletet hitelből finanszírozta, a Bisnode adatai szerint a megszerzett üzletrész zálogjogosultja – többek között – a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB, amely fontos pillére az éppen születőben lévő OTP ellenlábasnak mondott óriásbanknak. Utóbbiban az állam amúgy szintén jelen van tulajdonosként.

Irány külföld, irány a tőzsde!

Mivel a Gránit Bank az elmúlt három évben nagyot nőtt, a mostani tőkeemlés és tulajdonszerzés után sem változik Hegedüs pozíciója, továbbra is ő marad a bank többségi tulajdonosa.

A Demján-örökösökkel ma már perben álló Nyúl Sándor az 1,29 milliárd forintos tőkeemelés után 3 százalék körüli részesedést szerez, az állami Széchenyi Alapok pedig 7 százalékhoz jut a 3 milliárdos tőkejuttatás után.

A Gránit Bank közlése szerint az új részvények kibocsátásával nagyobb üzleti aktivitás, az innovatív növekedés további gyorsítása valósítható meg, ide értve a nemzetközi terjeszkedés támogatását és a bank részvényeinek a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetését. Utóbbi lépés régóta stratégiai cél a banknál.

Oszd meg!