A helyzet változatlan: EU-s szinten folyamatosan szorul vissza a járvány, de kitart a félelem a vírusvariánsoktól. Magyarországon az európai trenddel szemben egyértelműen romlik a helyzet, csökken az esély arra, hogy márciustól lazítani lehessen. Heti Covid-összefoglaló.
Érdemes rápillantani az oszlopdiagramra, amiből jól látszik, hogy február elején közel négy havi mélypontra esett az új fertőzések száma Európában, utoljára október közepén azonosítottak kevesebb új fertőzöttet, mint február első hetében. Az is szépen kirajzolódik, hogy november első felében tetőzött a járvány, majd decemberben megtört a csökkenő trend, ma már tudjuk, hogy nagyrészt a könnyebben terjedő új vírusvariánsok miatt. Kissé leegyszerűsítve: azokban azt országokban ugrott meg látványosan a fertőzésszám, ahova könnyen behurcolták a brit variánst és épp lazítottak a korlátozásokon.
Éppen ezért nem enged a szigorból a legtöbb ország, sőt, összességében jelenleg keményebbek a korlátozások Európa-szerte, mint a novemberi csúcson. Apró finomhangolásokat látni csak, belül nagyon megfontolt lazítások (elsősorban kijárási tiltás időszakának kitolása, illetve üzletnyitások a teljes lockdown-ból), de a beutazás minden korábbinál komolyabb szigorítása, ellenőrzése jellemző.
Hajnalban elindult az állam egyik gépe a kínai vakcinákért
Németország példája a legjobb: néhány hete még extrém szigor, a beérkező repülőforgalom teljes tiltása is felmerült ötletként, de erről letettek. Az ország ma már az egyik legtisztább állam Európában, több tartománya kicsit több teszttel az ECDC-térképen ki is sárgulna, de a jelenlegi nagyon szigorú korlátozásokat újabb egy hónappal meghosszabbították.
Itthon most már egyértelmű, hogy emelkedésnek indult az esetszám, a kéthetes lakosságarányos új fertőzések száma alapján a január végi relatíve kedvező helyzetből kezdünk az európai középmezőnybe romlani. Ezt a brit mutáció terjedésével magyarázza az operatív törzs, de jó lenne, ha kicsit több információval, például konkrét adatokkal is szolgálnának erről. Az elmúlt heti összefoglalókban is felvetettük, hogy érthetetlenül keveset árulnak el a brit variáns jelenlétéről, a héten annyit mondott a tisztifőorvos, hogy egyik napról a másikra 33-ról 69-re emelkedett azon betegek száma, akik mintáiban a brit variánst azonosították. De ez önmagában semmitmondó, tudni kellene, hogy milyen arányban elemzik a pozitív teszteket mutációkra, illetve fontos lenne, hogy milyen a százalékos megoszlás a variánsok között – ezt lényegében minden EU-s országban nyilvánosságra hozzák.
A magyar járványkezelés, úgy tűnik, egy lapra tett fel mindent: oltani minél gyorsabban, akár EU-ban nem jóváhagyott vakcinákkal is.
Ennek sikere nyilván attól függ, hogy mennyire sikerül meggyőzni a lakosságot a következő hetekben érkező orosz és a kínai vakcina bevállalásáról. Az ugyanis a legfrissebb fertőzöttségi adatok alapján igen valószínű, hogy ha csak a nyugati oltást fogadják el az emberek, akkor jó ideig nem lesz akkora az átoltottság, hogy érdemben lazítani lehessen a harmadik hullám kockázata nélkül. Az elmúlt hetekben mindenesetre megállt az oltási hajlandóság növekedése, ha ez nem változik érdemben, tavasszal hiány lehet a nyugati vakcinákból, miközben a nyakunkon marad a kínai.
Borítókép: Az Astrazeneca oltása (Forrás:Astrazeneca)
