Üzlet

A hazai színházi kasszasikerek elég sokba kerülnek, és erről annyira nem szeretnek beszélni

Hermann Irén
2017. október 16. 11 perc olvasás

Ezekre az előadásokra nem lehet jegyet kapni az elmúlt évad fővárosi bemutatói közül. Megnéztük, mennyibe került színpadra állítani a legnagyobb sikereket és mennyi pénzt hoznak. És meglepődtünk, hogy több színház nem adta ki az üzleti adatokat, pedig állami forrásokból is gazdálkodnak.

Tényleg, miért nem csinálunk egy Forbes-listát a tavalyi évad legmenőbb előadásaiból? – hangzott a főszerkesztői ötlet egy online szerkesztőségi megbeszélésen. Tényleg, miért nem?

Összeszedtem hát, mely darabokra képtelenség bejutni. A válogatásba igyekeztem betenni nagy kiállítású, zenés darabokat, de figyeltem rá, hogy legyen prózai és/vagy művészszínházi produkció is a darabok között, mert az elvem az volt, nem csak az nevezhető sikernek, amit – a nézőtér mérete vagy a műfaj miatt – sokan látnak. Gondoltam, a kasszasikereket is köztük találom.

Arra azonban nem voltam felkészülve, hogy míg a színházak örömmel megadják, hány előadást játszottak telt ház előtt az adott előadásból, azt már nem szívesen mondják meg, mennyibe került egy darab színpadra állítása és hogy mennyi a megtérülési ideje.

A kultúra nem hoz pénzt, gondolhatnánk és legyinthetnénk, de ez nem ilyen egyszerű. A budapesti színházak többségét a Fővárosi Önkormányzat, illetve az általa tulajdonolt cégek tartják fent, a teátrumok kapnak fenntartói támogatást és a költségvetésük döntő részét teszi ki a TAO, azaz a társasági adó. (A társasági adó olyan jövedelemadó, amelyet gazdasági tevékenységet folytató társaságok bizonyos feltételek mellett felajánlhatnak – többek között – kulturális intézményeknek.) A színházak tipikus cégformája a nonprofit kft., amelyből ezért – mármint a forma miatt – nyereséget nem lehet kivenni. A színházak két fő forrása tehát a fenntartói támogatás és a TAO, emellé sorakozik a jegybevétel, a különböző pályázatok és egyéb források (mondjuk szponzoráció). Tehát a fővárosi színházak döntő többsége közpénzből, vagy közpénzjellegű forrásokból is gazdálkodik.

Amikor a színházi listánkat elkezdtük összeállítani, meglepő válaszokat kaptunk a teátrumok gazdasági igazgatóitól, sajtófőnökeitől. „Ilyet nem szoktunk megadni, nem kívánjuk megadni, nem publikus adat” – ezek voltak a visszatérő válaszok. Többen érveltek azzal is, hogy az önkormányzati/állami színházak nem úgy működnek, mint a magánszínházak, más megtérülési idővel számolnak, egész társulatot tartanak fent, repertoárt játszanak (azaz nem csak azt, ami kiugró siker).

Előzetes várakozásunk szerint az egyetlen megkérdezett magánszínház, a Centrál, elsőre válaszolt, bár legutolsó, a konkrét jegybevételt firtató kérdésünkre ők is megtagadták a választ. (Mondjuk a múlt évadban még ők sem voltak magánszínház, az évad végén született a döntés, hogy Puskás Tamás igazgató megveheti a színházat üzemeltető céget.) Üdítő kivételt jelentett a Magyar Állami Operaház (az intézmény fenntartója az Emberi Erőforrások Minisztériuma) és a budapesti Katona József Színház, ahonnan azonnal és minden részletre kiterjedő választ kaptunk. És olyan is volt, ahonnan semmilyen reakció nem érkezett.

A nonprofit cégformával járó kötelezettség a közhasznúsági jelentés készítése minden évben, ezeket a beszámolókat túrva jutottunk végül olyan adatokhoz, amelyekkel legalább becsülni tudtuk az adott előadások árát. Ezekben a jelentésekben azonban egy év (ráadásul naptári év és nem évad) bemutatóinak költségét elég összesen megadniuk a színházaknak, nem kell darabokra lebontva.

Több színház védekezett azzal, hogy nem mindenki ugyanazt érti a premier költsége alatt, ezért nem vesznek részt egy ilyen összehasonlításban. Pedig a közhasznúsági jelentésben erre külön sor van (az adott év bemutatóinak költsége a premier napjáig), ami épp azt a költséget takarta, amit mi kérdeztünk, tehát a díszlet, a jelmez, és egyszeri kifizetések, például mondjuk zeneszerzés, szövegírás. Mindez az állandó költségek (pl. bérek, rezsi) nélkül, nettó összegben.

A színházak titkolózását azért sem értjük, mert mi lehet felemelőbb annál, mint a közpénzzel jól sáfárkodni és nem csak sikeres, de nyereséges produkciókat is bemutatni belőle?

Azoknál a színházaknál, akik megadták az adatokat, jól látszik, hogy mindegyik produkció egy évad alatt visszahozta az árát.

Listánkhoz alapvetően az elmúlt évad előadásaiból válogattunk, az előző évad végi és a nyári produkciókat még “beengedtük”.

A nyomorultak – Madách Színház (az előadásból részlet a vezető képen, Fotó: Madách Színház)

premier: 2016. április 15, 16, 17.

színpadra állítás költsége: nem kaptunk adatot (becsült összeg 60-80 millió forint)

hányan látták a bemutató óta? összesen 106 912 néző

hány előadás alatt? 92 előadás volt eddig (10 Szegeden, 82 Budapesten)

nettó jegybevétel eddig: nem kaptunk adatot

hány fős a nézőtér, ahol játsszák? a Madách Színház 816 fős (pótszékekkel együtt), a Szegedi Szabadtéri pedig 4000 (ott már nem lesz több előadás)

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 1500-7400 forint

A Madách Színház kérdésünkre nem árulta el a produkció bekerülési költségét. A teátrum 210 millió forintos támogatást kapott 2016-ban a fenntartójától (Fővárosi Önkormányzat), 1 milliárd forintos bevétele volt TAO-ból (társasági adókedvezményre jogosító adomány). 2016-ban összesen 2,5 milliárd forint bevétele volt, 950 millió csak jegybevételből.

2016-ban 4 bemutatójuk volt, 136 millió forintot költöttek rájuk összesen. A négyből három prózai darab volt, a negyedik volt a listánkra felkerült A nyomorultak, ami egy nagyszabású zenés előadás. A Forbes becslése szerint – számolva a műfaj sajátosságaival, több szereposztással, zenekarral, jogdíjakkal – 60-80 millió forintos nagyságrend lehetett, amelyek a koprodukció miatt osztozhattak a Szegedi Szabadtéri Játékokkal.

billy1_foto_palyi_zsofia

Fotó: Pályi Zsófia

Billy Elliot – Magyar Állami Operaház / Erkel Színház

premier: 2016. július 29.

színpadra állítás költsége: nettó 163 millió (szerzői jogdíjak, két éves előkészület, jelmez, díszlet, kellék, pirotechnika, gépezet, fordítás, felirat, tolmács, hirdetések)

hányan látták a bemutató óta? 96200 fő

hány előadás alatt? 84

nettó jegybevétel eddig: 255 millió forint

hány fős a nézőtér, ahol játsszák? az első széria az Operaházban ment (1119 fő), azóta az Erkelben játsszák (1770 fő)

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 1000-13000 forint

a69i9587

Fotó: Dusha Béla

Ének az esőben – Budapesti Operettszínház (koprodukció a Szegedi Szabadtéri Játékokkal)

premier: 2016. augusztus 12. (szabadtéri premier), 2017. február 17. (kőszínházi bemutató)

színpadra állítás költsége: 62 millió forint

hányan látták a bemutató óta? összesen: 60200 fő (29600 fő Szegeden, 30600 fő Budapesten)

hány előadás alatt? 8 (Szegeden), 34 (Budapesten)

nettó jegybevétel eddig: nem kaptunk adatot

hány fős a nézőtér, ahol játsszák?  4000 fő (Szeged), 900 fő (Budapest)

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 4500-1600 forint (Szeged), 1500-13000 forint (Budapest)

my_fair

Fotó: Centrál Színház

My Fair Lady – Centrál Színház

premier: 2016. szeptember 30.

színpadra állítás költsége: nettó 57 millió forint

hányan látták a bemutató óta? 34 830 fő

hány előadás alatt? 81

hány fős a nézőtér, ahol játsszák? 430 fős

nettó jegybevétel eddig: nem kaptunk adatot

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 3500-7500 forint

puf

Fotó: Vígszínház

A pál utcai fiúk – Vígszínház

premier: 2016. november 5.

színpadra állítás költsége: nem kaptunk adatot (becsült összeg: 60-80 millió forint)

hányan látták a bemutató óta? több, mint százezer néző

hány fős a nézőtér, ahol játsszák? 1025 fős

hány előadás alatt? majdnem 100.

nettó jegybevétel eddig: nem kaptunk adatot

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 1090-5990 forint

A Vígszínház kérdésünkre nem árulta el a produkció bekerülési költségét. A 2016-os naptári évben 10 bemutatóra 283 millió forintot költöttek összesen (a tétel a premier napjáig jelentkező költségeket takarja). Ebből zenés előadás csak A pál utcai fiúk volt. A Forbes – számolva azzal, hogy az előadás olyan szerzőket foglalkoztatott, mint Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián – 60-80 millió forintos költségvetést becsül.

A színház 867 millió forintos jegybevétel mellett 741 millió forint fenntartói támogatást kapott, 768 millió forint TAO-t, és 374 millió egyéb forrása (pl. egyéb támogatás, pályázati pénz) volt. Összesen 2,7 milliárd bevételük volt. A színház fenntartója a Fővárosi Önkormányzat.

nora_sajto_horvathjudit_net_3708

Fotó: Horváth Judit

Nóra – Karácsony Helmeréknél – Katona József Színház

premier: 2016. december 21.

színpadra állítás költsége: nettó 11,5 millió forint

hányan látták a bemutató óta? 12 166 fő

hány előadás alatt? 31

nettó jegybevétel eddig: nettó 26,7 millió forint

nézőtér: 374 fős

mennyibe kerül egy jegy az előadásra?: 2500-4900 forint

futotuz_csikmolino_domolky_daniel_print_001

Futótűz – Radnóti Színház

premier: 2017. január 7.

színpadra állítás költsége: nem kaptunk adatot (becsült összeg: 15 millió forint)

hányan látták a bemutató óta? 6810 fő

hány előadás alatt? 27

nettó jegybevétel eddig: nem kaptunk adatot

hány fős a nézőtér, ahol játsszák?  228 fős

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 2300-5200 forint

A Radnóti Színház sem adta meg a kért üzleti adatokat. A 2016-os naptári évben a színház 4 bemutatóra összesen 31 millió forintot költött (a tétel a premier napjáig jelentkező költségeket takarja). A Futótűz ugyan 2017 januári eleji bemutató, de a költségek szinte biztosan a 2016-os évet terhelték. Az előadást Alföldi Róbert rendezte, a Forbes ezt is mérlegelte, így 15 millió forintos bekerülési költséget becsültünk.

A színház 92,6 millió forintos jegybevétel mellett 365 millió forint fenntartói támogatást kapott, 114,5 millió forint TAO-t, és 36 millió egyéb forrása (pl. egyéb támogatás, pályázati pénz) volt. Összesen 609 millió forint bevételük volt. A színház fenntartója a Fővárosi Önkormányzat.

A fenti adatok forrásai a színházak és a nyilvános közhasznúsági jelentések. Ahol külön nem jelöltük, ott is nettó összegekről van szó.