FördősZé@Forbes

  Fördős Zé apukája az első sorban ült le az áprilisi Kilövésen, ahol bemutattuk a lapot. A család büszke Zére és a közös cégre, ő maga is azok közé a […]

Bővebben

A hazai színházi kasszasikerek elég sokba kerülnek, és erről annyira nem szeretnek beszélni

Ezekre az előadásokra nem lehet jegyet kapni az elmúlt évad fővárosi bemutatói közül. Megnéztük, mennyibe került színpadra állítani a legnagyobb sikereket és mennyi pénzt hoznak. És meglepődtünk, hogy több színház nem adta ki az üzleti adatokat, pedig állami forrásokból is gazdálkodnak.

Tényleg, miért nem csinálunk egy Forbes-listát a tavalyi évad legmenőbb előadásaiból? – hangzott a főszerkesztői ötlet egy online szerkesztőségi megbeszélésen. Tényleg, miért nem?

Összeszedtem hát, mely darabokra képtelenség bejutni. A válogatásba igyekeztem betenni nagy kiállítású, zenés darabokat, de figyeltem rá, hogy legyen prózai és/vagy művészszínházi produkció is a darabok között, mert az elvem az volt, nem csak az nevezhető sikernek, amit – a nézőtér mérete vagy a műfaj miatt – sokan látnak. Gondoltam, a kasszasikereket is köztük találom.

Arra azonban nem voltam felkészülve, hogy míg a színházak örömmel megadják, hány előadást játszottak telt ház előtt az adott előadásból, azt már nem szívesen mondják meg, mennyibe került egy darab színpadra állítása és hogy mennyi a megtérülési ideje.

A kultúra nem hoz pénzt, gondolhatnánk és legyinthetnénk, de ez nem ilyen egyszerű. A budapesti színházak többségét a Fővárosi Önkormányzat, illetve az általa tulajdonolt cégek tartják fent, a teátrumok kapnak fenntartói támogatást és a költségvetésük döntő részét teszi ki a TAO, azaz a társasági adó. (A társasági adó olyan jövedelemadó, amelyet gazdasági tevékenységet folytató társaságok bizonyos feltételek mellett felajánlhatnak – többek között – kulturális intézményeknek.) A színházak tipikus cégformája a nonprofit kft., amelyből ezért – mármint a forma miatt – nyereséget nem lehet kivenni. A színházak két fő forrása tehát a fenntartói támogatás és a TAO, emellé sorakozik a jegybevétel, a különböző pályázatok és egyéb források (mondjuk szponzoráció). Tehát a fővárosi színházak döntő többsége közpénzből, vagy közpénzjellegű forrásokból is gazdálkodik.

Amikor a színházi listánkat elkezdtük összeállítani, meglepő válaszokat kaptunk a teátrumok gazdasági igazgatóitól, sajtófőnökeitől. „Ilyet nem szoktunk megadni, nem kívánjuk megadni, nem publikus adat” – ezek voltak a visszatérő válaszok. Többen érveltek azzal is, hogy az önkormányzati/állami színházak nem úgy működnek, mint a magánszínházak, más megtérülési idővel számolnak, egész társulatot tartanak fent, repertoárt játszanak (azaz nem csak azt, ami kiugró siker).

Előzetes várakozásunk szerint az egyetlen megkérdezett magánszínház, a Centrál, elsőre válaszolt, bár legutolsó, a konkrét jegybevételt firtató kérdésünkre ők is megtagadták a választ. (Mondjuk a múlt évadban még ők sem voltak magánszínház, az évad végén született a döntés, hogy Puskás Tamás igazgató megveheti a színházat üzemeltető céget.) Üdítő kivételt jelentett a Magyar Állami Operaház (az intézmény fenntartója az Emberi Erőforrások Minisztériuma) és a budapesti Katona József Színház, ahonnan azonnal és minden részletre kiterjedő választ kaptunk. És olyan is volt, ahonnan semmilyen reakció nem érkezett.

A nonprofit cégformával járó kötelezettség a közhasznúsági jelentés készítése minden évben, ezeket a beszámolókat túrva jutottunk végül olyan adatokhoz, amelyekkel legalább becsülni tudtuk az adott előadások árát. Ezekben a jelentésekben azonban egy év (ráadásul naptári év és nem évad) bemutatóinak költségét elég összesen megadniuk a színházaknak, nem kell darabokra lebontva.

Több színház védekezett azzal, hogy nem mindenki ugyanazt érti a premier költsége alatt, ezért nem vesznek részt egy ilyen összehasonlításban. Pedig a közhasznúsági jelentésben erre külön sor van (az adott év bemutatóinak költsége a premier napjáig), ami épp azt a költséget takarta, amit mi kérdeztünk, tehát a díszlet, a jelmez, és egyszeri kifizetések, például mondjuk zeneszerzés, szövegírás. Mindez az állandó költségek (pl. bérek, rezsi) nélkül, nettó összegben.

A színházak titkolózását azért sem értjük, mert mi lehet felemelőbb annál, mint a közpénzzel jól sáfárkodni és nem csak sikeres, de nyereséges produkciókat is bemutatni belőle?

Azoknál a színházaknál, akik megadták az adatokat, jól látszik, hogy mindegyik produkció egy évad alatt visszahozta az árát.

Listánkhoz alapvetően az elmúlt évad előadásaiból válogattunk, az előző évad végi és a nyári produkciókat még “beengedtük”.

A nyomorultak – Madách Színház (az előadásból részlet a vezető képen, Fotó: Madách Színház)

premier: 2016. április 15, 16, 17.

színpadra állítás költsége: nem kaptunk adatot (becsült összeg 60-80 millió forint)

hányan látták a bemutató óta? összesen 106 912 néző

hány előadás alatt? 92 előadás volt eddig (10 Szegeden, 82 Budapesten)

nettó jegybevétel eddig: nem kaptunk adatot

hány fős a nézőtér, ahol játsszák? a Madách Színház 816 fős (pótszékekkel együtt), a Szegedi Szabadtéri pedig 4000 (ott már nem lesz több előadás)

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 1500-7400 forint

A Madách Színház kérdésünkre nem árulta el a produkció bekerülési költségét. A teátrum 210 millió forintos támogatást kapott 2016-ban a fenntartójától (Fővárosi Önkormányzat), 1 milliárd forintos bevétele volt TAO-ból (társasági adókedvezményre jogosító adomány). 2016-ban összesen 2,5 milliárd forint bevétele volt, 950 millió csak jegybevételből.

2016-ban 4 bemutatójuk volt, 136 millió forintot költöttek rájuk összesen. A négyből három prózai darab volt, a negyedik volt a listánkra felkerült A nyomorultak, ami egy nagyszabású zenés előadás. A Forbes becslése szerint – számolva a műfaj sajátosságaival, több szereposztással, zenekarral, jogdíjakkal – 60-80 millió forintos nagyságrend lehetett, amelyek a koprodukció miatt osztozhattak a Szegedi Szabadtéri Játékokkal.

billy1_foto_palyi_zsofia

Fotó: Pályi Zsófia

Billy Elliot – Magyar Állami Operaház / Erkel Színház

premier: 2016. július 29.

színpadra állítás költsége: nettó 163 millió (szerzői jogdíjak, két éves előkészület, jelmez, díszlet, kellék, pirotechnika, gépezet, fordítás, felirat, tolmács, hirdetések)

hányan látták a bemutató óta? 96200 fő

hány előadás alatt? 84

nettó jegybevétel eddig: 255 millió forint

hány fős a nézőtér, ahol játsszák? az első széria az Operaházban ment (1119 fő), azóta az Erkelben játsszák (1770 fő)

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 1000-13000 forint

a69i9587

Fotó: Dusha Béla

Ének az esőben – Budapesti Operettszínház (koprodukció a Szegedi Szabadtéri Játékokkal)

premier: 2016. augusztus 12. (szabadtéri premier), 2017. február 17. (kőszínházi bemutató)

színpadra állítás költsége: 62 millió forint

hányan látták a bemutató óta? összesen: 60200 fő (29600 fő Szegeden, 30600 fő Budapesten)

hány előadás alatt? 8 (Szegeden), 34 (Budapesten)

nettó jegybevétel eddig: nem kaptunk adatot

hány fős a nézőtér, ahol játsszák?  4000 fő (Szeged), 900 fő (Budapest)

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 4500-1600 forint (Szeged), 1500-13000 forint (Budapest)

my_fair

Fotó: Centrál Színház

My Fair Lady – Centrál Színház

premier: 2016. szeptember 30.

színpadra állítás költsége: nettó 57 millió forint

hányan látták a bemutató óta? 34 830 fő

hány előadás alatt? 81

hány fős a nézőtér, ahol játsszák? 430 fős

nettó jegybevétel eddig: nem kaptunk adatot

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 3500-7500 forint

puf

Fotó: Vígszínház

A pál utcai fiúk – Vígszínház

premier: 2016. november 5.

színpadra állítás költsége: nem kaptunk adatot (becsült összeg: 60-80 millió forint)

hányan látták a bemutató óta? több, mint százezer néző

hány fős a nézőtér, ahol játsszák? 1025 fős

hány előadás alatt? majdnem 100.

nettó jegybevétel eddig: nem kaptunk adatot

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 1090-5990 forint

A Vígszínház kérdésünkre nem árulta el a produkció bekerülési költségét. A 2016-os naptári évben 10 bemutatóra 283 millió forintot költöttek összesen (a tétel a premier napjáig jelentkező költségeket takarja). Ebből zenés előadás csak A pál utcai fiúk volt. A Forbes – számolva azzal, hogy az előadás olyan szerzőket foglalkoztatott, mint Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián – 60-80 millió forintos költségvetést becsül.

A színház 867 millió forintos jegybevétel mellett 741 millió forint fenntartói támogatást kapott, 768 millió forint TAO-t, és 374 millió egyéb forrása (pl. egyéb támogatás, pályázati pénz) volt. Összesen 2,7 milliárd bevételük volt. A színház fenntartója a Fővárosi Önkormányzat.

nora_sajto_horvathjudit_net_3708

Fotó: Horváth Judit

Nóra – Karácsony Helmeréknél – Katona József Színház

premier: 2016. december 21.

színpadra állítás költsége: nettó 11,5 millió forint

hányan látták a bemutató óta? 12 166 fő

hány előadás alatt? 31

nettó jegybevétel eddig: nettó 26,7 millió forint

nézőtér: 374 fős

mennyibe kerül egy jegy az előadásra?: 2500-4900 forint

futotuz_csikmolino_domolky_daniel_print_001

Futótűz – Radnóti Színház

premier: 2017. január 7.

színpadra állítás költsége: nem kaptunk adatot (becsült összeg: 15 millió forint)

hányan látták a bemutató óta? 6810 fő

hány előadás alatt? 27

nettó jegybevétel eddig: nem kaptunk adatot

hány fős a nézőtér, ahol játsszák?  228 fős

mennyibe kerül egy jegy az előadásra? 2300-5200 forint

A Radnóti Színház sem adta meg a kért üzleti adatokat. A 2016-os naptári évben a színház 4 bemutatóra összesen 31 millió forintot költött (a tétel a premier napjáig jelentkező költségeket takarja). A Futótűz ugyan 2017 januári eleji bemutató, de a költségek szinte biztosan a 2016-os évet terhelték. Az előadást Alföldi Róbert rendezte, a Forbes ezt is mérlegelte, így 15 millió forintos bekerülési költséget becsültünk.

A színház 92,6 millió forintos jegybevétel mellett 365 millió forint fenntartói támogatást kapott, 114,5 millió forint TAO-t, és 36 millió egyéb forrása (pl. egyéb támogatás, pályázati pénz) volt. Összesen 609 millió forint bevételük volt. A színház fenntartója a Fővárosi Önkormányzat.

A fenti adatok forrásai a színházak és a nyilvános közhasznúsági jelentések. Ahol külön nem jelöltük, ott is nettó összegekről van szó.

 

 

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő