Zugló, kockaházak. A szürke épületek között kopott, zöld-sárga színű, földszintes épület. Valaha szupermarket volt, oldalán még mindig kinn a kereskedelmi egység neve és a „bérbeadó” tábla, ám a figyelmes szemlélő a halk duruzsolásból arra következtethet, hogy már működik itt valami. A Mentes Cukrászüzem boszorkánykonyhája ez, a cég innen lát el 88 budapesti és 27 vidéki üzletet, valamint más kereskedelmi partnereket is.
A tavaly a FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) által az év fiatal vállalkozójának választott Oltványi Zsoltnak saját bőrén kellett megtanulnia, hogyan működik egy speciális cukrászat, ahol glutén, laktóz és hozzáadott cukor nélküli süteményeket, desszerteket, kekszeket gyártanak tartósítószer felhasználása nélkül.
Unta a dohányt
Az egészbe úgy vágott bele, hogy elege lett. Egy dohányipari cégnél húzott le éveket, és egy ponton valami egész mást akart csinálni. Valami sajátot. A multi robot-világot, ahol ötven fölött egyszer csak kiszórják az embert, a háta mögött akarta hagyni. Ezzel párhuzamosan elkezdte érdekelni az egészséges életmód.
Mindenkinek van ismerőse, aki glutén- vagy laktózérzékeny, aztán ha jobban körbenézel, kiderül, hogy több ilyen ismerősöd van, mint hinnéd – mondja.
Főleg a baráti társaság gyerekeinél volt szembetűnő, milyen nehéz akár egy szülinapi tortát összehozni egy gluténérzékeny lurkónak. Úgyhogy megvolt az ötlet, már csak meg kellett csinálni.
A gyártás kidolgozása mellett azt is ki kellett tapasztalnia, mit kell magának elvégeznie, s mi az, amivel jobb nem foglalkoznia. A kiskereskedelem például nem tartozik a fő csapásirányba, ezt mások egyszerűen sokkal jobban csinálják. A cél inkább az, hogy a megfelelő egységekben kaphatók legyenek a termékek. Nem a hiperek meghódítása a cél, inkább a pékségekben, edzőtermekben akarnak megjelenni, bár a Manna bolthálózattal is tárgyalnak. Összesen több mint 150 partnernek szállítanak, ám ezek között olyanok is vannak, akik hetente vagy havonta egyszer rendelnek. Ezek cégek, amelyek alkalmazottaiknak szánják a sütiket, vagy edzőtermek, ahol nincs túl sok fogyasztó. Arra is van példa, hogy egy-egy cég csak a karácsonyi bejglit rendeli meg a maga logójával díszítve.
Oltványi Zsolt / Fotók: Egyed Péter
Együttműködésben
A partneri kapcsolat nem feltétlenül egyoldalú, vagyis nemcsak az a feladat, hogy adott üzletbe, pékségbe leszállítják a kívánt terméket. A Go-Free például közös termékfejlesztésbe kezdett a Mentessel.
A gofrisütő cég kapott egy furcsa megrendelést: glutén- és cukormentes gofrikat kértek egy rendezvényen. Ez önmagában meglepő volt, hiszen a gofriról sok minden elmondható, de az egészséges étrenddel nehezen lehet összekapcsolni. Eperjessy Márton, a Go-Free Bár tulajdonosának tetszett a kihívás, és eszébe jutott Oltványi, akiről közös ismerősök révén már tudott. A feladat a Mentest is érdekelte, így kifejlesztette a megfelelő, glutén-, laktóz- és cukormentes, úgynevezett paleo-tésztát.
A mentes gofri annyira megtetszett Eperjessynek, hogy megtartotta saját gofrizójában is. A Mentes adja a kifejlesztett recept szerinti tésztát, vagyis a gofrizóban már csak meg kell sütni. Megtartották a hagyományos termékeket is, ami azt jelenti, hogy elkülönítve kell tárolni és sütni a mentes és a hagyományos terméket, de az igények alapján megéri. A második üzletet hamarosan Budán nyitják és főleg a külföldiek örülnek a mentes streetfoodnak – mondta Eperjessy. Nyáron a vizes vébén egy kis foodtruckról adták a mentes nasikat, amellyel azóta is rendszeresen kitelepülnek.
A cél az idén a tavalyi árbevétel elérése, ami azért lehet bravúr, mert az év elején a két legnagyobb partnere hagyta faképnél a Mentest. Több mint 20 százalékos bevételkiesés után így a 100 millió forint bevétel elérése is siker lesz.
Nem filléres szórakozás
A gluténmentes élelmiszerek előállításához szigorú előírásokat kell betartani. Az nem megy, hogy reggel lisztes süteményt gyártunk, délután pedig ugyanannál a pultnál gluténmenteset. Mert ha csak érintkeznek is a különböző tészták, már elég, hogy gluténnal szennyezett legyen a papíron mentes tészta – magyarázza. Ez nyilván sok nyűggel jár, ezért sok cég kevesebb költség mellett megelégszik a félmegoldással.
A távozó partnerek helyére jönnek újak is, Oltványi most a Cafe Frei üzletekkel kötött megállapodástól vár sikereket: minden második héten több ezer szelet paleo süteményt vesz át a kávézólánc. Ez a Café Frei számára persze csak egy kis szelet a több száz termék és azon belül több mint harminc fajta péksütemény között. A paleo termékek egyelőre a bevezetés fázisában vannak – mondta a kávézólánc vezérigazgatója, Langár Tamás.
Gépek lázadása
A fő feladat most a gépesítés. Ami egyáltalán nem egyszerű, és nem elsősorban a beruházás finanszírozása miatt – az eddigi fejlesztéseket családi támogatásból tudták finanszírozni. A gépesítést leginkább az akadályozza, hogy nincs gép. A nem búzaliszt alapú tészták egészen más állagúak, a sima tésztákra kifejlesztett gépekbe egyszerűen beleragadnak.
„Nekünk más kell, de jellemzően a gépgyártók, forgalmazók meghallják, miről van szó, széttárják a kezüket” – mondja.
Részmegoldások vannak, így a tápiókapuding gyártásához egy fánkgyártó berendezést tudnak használni. De ez még kevés az üdvösséghez.
Mivel nincs gép, ezért minden munkafolyamatot kézzel kell csinálni, ez azonban behatárolja a lehetőségeket. Adott mennyiség fölött így nem lehet termelni, ennek híján pedig elég nehéz bekerülni kereskedelmi egységekbe. A cél nem a nagy hiperek meghódítása, de kisebb láncok már forgalmazzák a Mentes termékeit. A gépesítés kihívása miatt nehéz egyelőre az export is: oda mennyiség kell.
Nem is akarnak a teljes termékportfólióval a külpiacokra lépni. Három-négy termékből sokat gyártani egyszerűbb, mint ötvenfajtából keveset. Jövőre Németországban mindenképp megjelennek néhány termékkel. A német piac azért lehet nyerő, mert a lakosság élen jár az egészséges táplálkozásban, könnyebb piacot találni az egészségtudatos vásárlók között. Arról nem is szólva, hogy a németországi jövedelmekhez képest ezek a termékek nem számítanak annyira drágának, mint itthon.
Ott még azokat a termékeket is le lehet gyártani, amelyeknek itthon egyszerűen nem lenne piaca. Tipikusan ilyen a magasabb mandulaliszt tartalmú termékek. A mandulaliszt ugyanis nagyon drága alapanyag, több ezer forint kilója – az ára nagyon változó, ráadásul évek óta egyre magasabb. Szintén drága alapanyag a liofilizált, vagyis fagyasztva szárított gyümölcs, ezt csak kis mennyiségben lehet használni, különben nem lesz eladható a termék.
A körítés is fontos
A gépesítés ugyanakkor nemcsak a gyártásban lenne fontos. A csomagolás sem egyszerű feladat. A cél, hogy saját csomagolóanyagokkal dolgozzon a cég, ehhez speciális, kukoricából készült, papír csomagolást szeretnének kifejleszteni. Ehhez Oltványi már egy szövetkezetet is alapított, ahol gyerekkori barátaival igyekeznek kikísérletezni a megfelelő csomagolóanyagot és a gyártósort.
Ha ez meglesz, új termékek gyártására is rá tudna állni a Mentes: összesen kilencfajta instant ételt fejlesztettek ki, ezekhez kókuszolajat és vizet adva komplett egytálételt lehet előállítani. A kilencből egyelőre hármat dobnának piacra. Ezeket a kis csomagokat ugyanakkor nem lehet gépi úton csomagolni, egy adagban ugyanis van porított fűszer, kuszkusz méretű magvak, nagyobb darab szárított gombák. Ezeket a különböző méreteket viszont nem tudják kezelni a csomagológépek. Automatizmus híján azonban a csomagolás fajlagos költsége rendkívül magas, ami mellett nem lehet gazdaságosan piacra vinni a terméket. Ha meglesz a megoldás, nem nagyon lehet majd megállítani a Mentest.
