Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

324 ezer a bruttó átlagkereset – így keresünk 2018-ban

Szépen nőttek a fizetések tavaly óta, erre utalnak legalábbis a KSH legfrissebb adatai: a tavalyinál 10,4 százalékkal magasabb, 322 800 forint volt a bruttó átlagkereset szeptemberben, ha pedig az idén január és szeptember közötti időszakot nézzük, bruttó 324 ezer, nettó 215 500 forint körül keresett a magyar – mindkettő 11,7 százalékos növekedést jelent 2017 azonos időszakához képest.

322 800 forint volt szeptemberben a teljes munkaidőben dolgozók bruttó fizetése a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél, derül ki a KSH mai közleményéből (közfoglalkoztatottak nélkül számolva ugyanez 333 000 forint). Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset (családi kedvezmény nélkül) 214 600 forint, azaz mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset több mint 10 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez képest.

A KSH megvizsgálta a 2018. január–szeptemberi időszakot is. Ebben az időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete 324 100 forint , a nettó  215 500 forint körül alakult.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (600 200 forint), a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátóiparban a legalacsonyabb (209 600 forint).

A KSH a növekedést a munkaerő-kereslet élénkülésével és a minimálbér és a garantált bérminimum 8 és 12 százalékos emelésével, illetve a költségvetési szféra egyes területeit és bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezésekkel magyarázza.

Medián vagy átlag?

A KSH alapvetően átlagkereseteket publikálja, a fizetések számításáról szóló általános tájékoztatójukban azt írják, a medián érték (azaz a helyi középérték) és az átlag szembeállítása statisztikailag nem helyes, „egyik mutató sem jobb a másiknál”. Azt, hogy medián helyett miért átlagkeresetekkel számolnak, itt magyarázzák el.

2019-ben a KSH egyébként megújítja a keresetstatisztikai adatgyűjtését, a havi létszám és keresetinformációkat a NAV járulékbevallásából állítják majd elő, a havi munkaügyi adatgyűjtéssel párhuzamosan.

A múlt héten vettek fel takarítónőt magasabb fizetéssel, mint az enyém

Sokat akarnak keresni a magyar fiatalok, de a megkötéseket nem szeretik

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő