A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]

Bővebben

Fotó: Orbital Strangers

3 milliárd forintból kutathatja a hálózatokat Barabási Albert-László és Lovász László

Barabási Albert-László magyar hálózatkutató (a Forbes szeptemberi címlaposa), Lovász László, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat. A körülbelül 3 milliárd forintos támogatásból a kutatók kereshetik a választ, hogy

milyen matematikai szabályszerűségek érvényesek a nagy hálózatokra a sejtekben zajló folyamatoktól az emberi agyon keresztül a Facebookig.

A nyertes pályázat célja, hogy a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve a két tudományág tudósainak együttműködésével segítse a nagy hálózatok működésének megértését – írja az MTA közleményében. Az eredmények hatással lehetnek más tudományágakra, ezért a kutatók folyamatosan konzultálnak majd agytudósokkal, orvosokkal, sejtbiológusokkal, fizikusokkal, kommunikációkutatókkal, a szociális hálózatok kutatóival, közlekedéskutatókkal és informatikusokkal is.

Barabási Albert-László – Fotó: Orbital Strangers

A projektben részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem is. Az ERC szinergiapályázat (ERC Synergy Grant) – amit a kutatók most megnyertek – az EU alapkutatási pályázatai között is kiemelkedő: a szinergiapályázatok különböző tudományterületek együttműködését segítik, hogy az így keletkező kutatási eredmények új kutatási területeket alapozzanak meg. 2017 novemberében Európa-szerte 295 pályázatot nyújtottak be, melyek közül közel egyéves, háromlépcsős bírálati folyamat végén 27-et választottak ki támogatásra, összesen 250 millió eurós forrással.

Az ERC-pályázatok elnyerésében Magyarország jól teljesít: a program 2007-es indulása óta a régióban győztes pályázatoknak több mint 40 százaléka hazai kutatóintézetekben dolgozó kutatókhoz kötődik. Ezek közül a győztes pályázatok felét az MTA, közel negyedét a CEU kutatói nyerték el. A mostani siker sem előzmény nélküli: a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a CEU több kutatásban is együttműködik. A korábbi egyetlen kelet-közép-európai szinergiapályázatot a CEU kutatói nyerték el a kognitív pszichológia területén.

Barabási Albert-Lászlóval a 2018 szeptemberi Forbesban olvasható hosszabb interjú (és portré). A lapból kimaradt kérdések és válaszok elolvashatók alábbi anyagunkban:

Ami a Barabási-Albert-László-interjúból kimaradt: “igenis el kell döntsem, mi az, ami izgalmas”

Borítókép: Barabási Albert-László – Fotó: Orbital Strangers

 

A szótár az egyetlen hely, ahol az eredmény megelőzi a munkát.