A vásárlók szerint a boltok önkényesen emelik az élelmiszerek árait. Volt olyan termék, ami akár 9 százalékot is drágult.
Mi történt? Miután februárban két éve nem látott mértékben drágultak bizonyos élelmiszerek, a múlt hétfőn több ezren döntöttek úgy Svédországban, hogy egy hétig bojkottálják az ország legnagyobb élelmiszerboltjait, írja a Guardian.
Kontextus. Bizonyos termékek ára sokat nőtt az elmúlt időszakban. A Matpriskollen nevű ár-összehasonlító oldal szerint.
- a csokoládé ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 9,2 százalékkal,
- az étkezési zsír ára 7,2 százalékkal,
- a sajté pedig 6,4 százalékkal emelkedett.
- A tej és a tejszín inflációja 5,4 százalék volt.
Egyes becslések szerint 2022 januárja óta akár 30 ezer koronával, átszámítva körülbelül 1 millió forinttal is nőhetett egy svéd család éves élelmezési költsége. A svéd statisztikai hivatal szerint egy csomag kávé ára hamarosan átlépheti a 100 koronás (3700 forint) lélektani határt, ami több mint 25 százalékos áremelkedést jelent tavaly óta.
Valóban ennyire durva? A felháborodásra a kormány nevében Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter válaszolt. Mint elmondta, az infláció Svédországban a 2022-es 10 százalék körüli érték óta csökkent.
A 2025 februárjában az inflációs 1,3 százalék volt, szemben a januári 0,6 százalékkal.
Ennek ellenére elismerte, hogy az élelmiszerárak még mindig magasak. „Fontos, hogy támogassuk azokat, akiknek ez a legnehezebb” – mondta.
A bojkott. A „Bojkotta vecka 12” (12. heti bojkott) nevű kezdeményezés pillanatok alatt elterjedt a közösségi médiában, különösen a TikTokon és az Instagramon. A szervezők azt mondták, elegük van abból, hogy az élelmiszeripari óriások milliárdos profitot termelnek, miközben a lakosság egyre nehezebben tudja kifizetni az alapvető élelmiszereket is.
A tiltakozók szerint az emelkedő árak hátterében az áll, hogy a kiskereskedelmi piacot néhány nagy szereplő – például az ICA, a Coop, a Lidl, a Willys vagy a Hemköp – uralja, akik között nincs valódi verseny, így szabadon emelhetik áraikat. A boltok szerint az áremelkedés mögött globális okok vannak, mint például a háború, a nyersanyagárak változása, az áruhiány vagy a klímaváltozás.
