Az eddig elérhetetlen hivatal egyik fő célja a hivatalos indoklás szerint pont a transzparencia felügyelete lenne.
Mi történt? Négy hónappal az indulása után lett honlapja, elérhetősége és aktív a Facebook-oldala is a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, februári felállása óta ugyanis ezek nélkül működött az államigazgatási szerv – írja a 24.hu. A lap május végén fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnökéhez a hivatal átláthatatlan működése miatt, azt írják, ezután hirtelen lett honlapja a szervezetnek.
„A hatóság 2024. június 10-én észlelte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját honlapját a https://szuverenitasvedelmihivatal.hu oldalon elindította, amelyen a közérdekű adatok menüpont alatt tekinthető meg a központi államigazgatási szerv általános közzétételi listája” – írta a lapnak Péterfalvi Attila.
Kontextus. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a hivatalos indoklás szerint azért hozták létre 2024-ben, hogy transzparenssé tegye a különféle szervezetek magyarországi tevékenységét. Ezért különösen érdekes, hogy eddig semmilyen módon nem volt látható.
A hivatal lényegében bármit és bárkit vizsgálhat, civil szervezeteket, pártokat, közjogi szervezeteket, tehát akár önkormányzatokat is, de cégekre, egyházakra és magánszemélyekre is kiterjesztheti megfigyeléseit.
Minden irathoz, minden adathoz hozzáférhet, és bár semmit nem foglalhat le, mindenből kérhet másolatot, és bárkit adatszolgáltatásra hívhat föl.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal és annak jelentős jogkörökkel felruházott elnöke, Lánczi Tamás a parlamentben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény betartását vizsgálják. A jogszabály nemcsak a pártoknak, hanem a választáson induló, civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük.
A választásokon egyesületi formában induló szervezetek névtelenül sem gyűjthetnek adományokat, az adománygyűjtő ládáknak tehát vége, tulajdonképpen nem marad szabályosan igénybe vehető belföldi pénzügyi forrás az ellenzék számára.
Lánczi Tamásnak az országgyűlési képviselőkhöz hasonló mentelmi joga van, vagyis nem lehet felelősségre vonni bíróság vagy más hatóság előtt a tevékenységével kapcsolatban, illetve csak a parlament előzetes hozzájárulásával lehet ellene büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani (ebben az esetben önként is lemondhat a mentelmi jogáról).
A számok. A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a mandátuma hat évre szól majd. Korábban a Forbes.hu azt írta, hogy az elnök havi fizetése közel 5 millió forint lesz, azt ugyanis a jegybank elnökének járó havi bér 80 százalékának megfelelő összegben határozták meg.
A 24.hu most azt írja, hogy március végén már 26-an dolgoztak a hivatalban, közülük az egyik vezető juttatásaira 7,7 milliót fizettek ki, a 25 további foglalkoztatottnak pedig 34,3 milliót a március 31-i állapot szerint. Szerintük a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2 milliárd 455 millió forint költségvetési támogatásban részesül idén.
Lánczi Tamás. Politikai elemző, az MTVA online igazgatója, volt miniszteri kabinetfőnök, később a Századvég igazgatója, a Figyelő főszerkesztője, majd a XXI. Század Intézet igazgatója, jelenleg az MTVA online igazgatója és a 48 perc című műsor házigazdája.
