A szegedi kutatók szuperbaktérium-térképéről még a világ egyik legfontosabb szakfolyóirata is beszámolt.
Mi történt? Áttörő felfedezésről számolt be a Forbes.hu-nak a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat: a Szegedi Biológiai Központban működő Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium egy nemzetközi projekt keretében jutott fontos kutatási eredményekre az antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések ellen.
Miért fontos ez? A közlemény szerint a magyar kutatók egyedülálló szuperbaktérium-térképet készítettek magyar kutatók. A használatával olyan bakteriofág alapú kezelést fejlesztenek, amely – a hatástalanná vált antibiotikumok ígéretes alternatívájaként – célzottan pusztítja el a leginkább terjedő szuperbaktériumokat. A kutatócsoport eredményeit ráadásul a világ egyik legfontosabb élettudományi folyóirata, a Cell tette közzé.
Kik viszik a projektet? A kutatócsoportokat Kintses Bálint (borítóképen balra) és Papp Balázs (jobbra) vezetik, együttműködésben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal, illetve – Magyarországgal együtt – öt kelet-európai ország számos egészségügyi intézményével.
Kontextus. A magyarországi kórházi fertőzésekről tavaly a Direkt36 szállított cikksorozatot. Akkor a tényfeltáró oldal arról írt, hogy 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16–21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak az egészségügyi intézmények, hogy az esetek csaknem fele halállal végződött, és hogy a kormány mindent elkövet azért, hogy eltitkolják a betegek, sőt még az egészségügyben dolgozók elől is, mennyire súlyos a helyzet.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Erről részletesen itt – a lényeg, hogy az egyik legveszélyesebb kórházi kórokozó (Acinetobacter baumannii) kelet-európai és világszintű előfordulásáról és az egyes változatok terjedésének mintázatairól készült egyedülálló térkép. Ennek alapja a baktériumok génkészletének részletes elemzése: a HUN-REN szerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokból adott fajon belül több száz változat létezhet, ami akadályozza a többszörösen gyógyszerrezisztens kórokozók ellen is hatásos bakteriofág-terápiát.
Az eredmény? A világtérkép segítségével rájöttek a kutatók, hogy a fajon belüli változatosság hatalmas, de egy-egy régióban csak néhány változat uralkodik,
szóval ha rendelkezésre állna az adott régióra szabott bakteriofág-készítményekből minimum 8–10 fajta, az adott baktérium okozta kórházi fertőzések 80 százalékát kezelni lehetne.
Hogyan tovább? A kutatók szerint ha ismerjük, hogy mely országokban fertőzik nagyjából ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházi betegeket,
akkor világszintű összefogással hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel.
A gyógyszer-engedélyeztésben nagy akadály, hogy nem tudni, mely betegeknek van ugyanarra a fágkezelésre szükségük, pedig a szabályok értelmében megfelelő számú betegen kell bizonyítani a készítmények hatásosságát és biztonságosságát. Ebben hozhat áttörést a szuperbaktérium-térkép, sőt akár a személyre szabott betegellátásban is szerepet játszhat majd.
Borítókép forrása: HUN-REN.
