Print

A lehető legkevesebbért sok munkával

Molnár Anikó
2020. november 26. 14 perc olvasás

Clara és Edwin Bobrycki és Whiskey, a labrador Észak-Kaliforniában élnek egy kerekeken álló saját tervezésű faházacskában. Clara 27, Edwin 32 éves. A kerekek mindenekelőtt azért kellettek rá, mert a szabályok szerint így nem kellett építési engedély, szóval olyannak álmodhatták meg házukat, amilyennek akarták. San Deigóban éltek, egyetemre jártak, és esélyük sem volt arra, hogy az ottani ingatlanárak mellett vészes eladósodás nélkül házuk legyen.

A Timber Frame-re sokan vágyakoznak
Fotók: Tinyhomewildadventures.com


„Diákhitelünk is volt, meg szenvedtünk is a városi léttől, és sokat beszélgettünk, építsünk-e egy kis fakunyhót magunknak. 2015-ben jártunk, és éppen hatalmas erdőtűz pusztított a környéken. Az egyik barátunk háza is odaveszett, a környező erdővel együtt. Ez a barátunk elhatározta, hogy újra felépíti a házát. És itt jöttünk mi a képbe – meséli videobeszélgetésben Edwin. – Felajánlottuk, hogy segítünk neki a munkálatokban, cserébe segített nekünk a kis faházunkat megtervezni, és a szerszámait is használhattuk. Továbbá fel tudtuk használni a tűzben elpusztult erdőben még fellelhető ép fákat is, és ez nagyon sokat segített, mert a faanyag nagyon drága errefelé.” Beszéd közben büszkén mutatja az úgynevezett Timber Frame-et, azaz azt az Észak-Amerikában született fakeretes szerkezetet, ami hamarosan világszerte népszerű lett, ahogy terjedt a faházak divatja.


Egy évig tartott, mire felépítették a barátjuk házát, és Edwinék ez alatt kitanulták a faszerkezetes építés titkait is. Harminc négyzetméteres házukat aztán valóban Edwin tervezte meg. A ház teljesen „off-grid” működik, azaz nem vesz igénybe hálózati áramot, sem gázt, sem vizet. Az esővizet szűrik, az energia napelemekből származik, és komposztáló WC-t építettek mellé. „Amikor hideg van, elég kellemetlen kimenni, meg aztán karban is kell tartani, szóval meg kellett tanulnunk és szoknunk ezt az új életformát. Igaz, volt időnk rá bőven, mert ahogy beköltöztünk, elkezdődött a karantén a koronavírus-járvány miatt” – nevet Clara.


Elég lassan haladtak az építkezéssel, mert kevés pénzük volt, és amikor elfogyott a pénz, leállt a munka is. Összeségében 31 ezer dollárt költöttek a házra. „Sokkal nagyobb vállalkozás volt, mint amire kezdetben számítottunk, és sok lemondással járt. Amikor barátaink túrázni hívtak, sajnos nemet kellett mondanunk, különben sosem lettünk volna készen. Ez kicsit paradox is, hiszen épp azért is vágtunk bele a kisház építésébe, hogy több időnk legyen a kalandokra, amiket mindketten imádunk, és ne a hitelek törlesztéséért kelljen robotolnunk” – mondják szinte egymás szavába vágva. A kis fakeretes ház hamarosan annyira népszerű lett, hogy Edwin, aki műegyetemre járt, most épp másoknak épít fakunyhókat. Annyira megszerették ezt az életformát, hogy azt tervezik, ha gyerekeik lesznek, és kinövik a mostani házat, valamivel nagyobban, de mindenképpen hasonlóban szeretnének élni.

Minimál, komfort
A tiny house mozgalom a 18. században kezdődött Henry David Thoreau íróval és filozófussal, aki egy saját kezűleg épített kis kunyhóban éldegélt a Walden-tó partján. De teljes erővel csak egy évtizede lobbant fel. Már Magyarországon is vannak hívei, akik hajlandók lemondani némi kényelemről a lazább és szabadabb életstílusért.


Bede Anna, egyebek között a VegaBudapest című könyv szerzője, író, matematikatanár, jelenleg üzleti coachnak tanul. Anna a családi nyarak szabadságának emléke miatt vágyott egy kis faházra, ahová elvonulhat a főváros zajától. A Balaton-felvidéken egy családi telekre építette fel álmai parányi fakunyhóját. „Néhány éve bekúszott az életembe a minimalizmus, azaz az igény a kevesebbre, a pont elégre. Épp ezért egy olyan méretet akartam találni, ami épp elég, így lett a házam akkora, mint egy fészer. Annyit akartam csak, hogy legyen egy hálószobám, hiszen, ami az ébrenlétet illeti, amikor ott vagyok, úgyis kinn élek a kertben, a természetben”.

Anna beérte egy fedett hálószobával
Fotók: Bede Anna


Alig tizenkét négyzetméteres faházat tervezett hát egy barátja segítségével. A zuhanyozó kint van a kertben, a WC szintén. „De ez a félnomád életmód sosem volt idegen tőlem, mert a szüleim parasztházában is így éltünk a három testvéremmel egész gyerekkorunkban.” Anna, amikor csak a munkája engedi, rohan a fővárosi lakásból a balatoni kunyhóba. Nem titkolja azt sem, hogy egyre nehezebben bírja a kötött munkaidőt, többet szeretne online dolgozni, hogy még többet lehessen a menedékében – a kecó téliesítésén már dolgozik.

Úgy alakult, hogy egyre több időt töltöttem a zamárdi szőlősben álló házban, és azon kaptam magam, hogy szépen kezdem rendbe rakni.


„Előszeretettel böngészem a kabinos oldalakat, mert arra törekszem, hogy az élet minden területén megtaláljam azt, ami épp elég jó, elég nagy, ami épp elég. Nagy vágyam, hogy semmi fölösleges ne legyen körülöttem” – avat be a kabinkultúra híveinek már ismerősnek csengő gondolataiba. Anna egy kísérleti kertet is épített a kabinja mellé, és most azon dolgozik, hogy a mosogatást – mert egyelőre egy lavórban mossa a koszos edényeket – komfortosabbá tegye, de úgy, hogy még környezetbarát legyen.
Ez az életforma nem való mindenkinek. Annak például semmiképp sem, aki nem tud lemondani a nagy terekről vagy a kényelemről. „A cabinlife egy életforma, ami sok áldozatvállalással jár, de cserébe nagyon sokat ad. A természetben, a víz közelében lehetek, magamnak alakítom a környezetemet, futok, vitorlázok, kertészkedek, reggeli közben nézem a Balatont. Persze akadnak nehéz pillanatok is, amikor a pokolba kívánom ezt az életmódot” – mondja Kiss Ádám szövegíró-projektmenedzser, aki a családi telken üresen álló faházból épített második otthont magának. Ádám az év egy részében a 28 négyzetméteres kis balatoni faházban él, de úgy látja, hogy ezzel ritka kivétel Magyarországon, szerinte itthon még csak nagyon kevesen választották ezt az életformát. „Sokan lájkolják a külsőségeket, tőlem is mindig kérdezik, hogy milyen, de közben nem látják, hogy ez valójában mennyi munkával jár, és egyáltalán nincsenek erre a kicsit nomád, kicsit barkács életformára szocializálva.”


Ádám Zalaegerszegen, az erdő szélén nőtt fel, nagyszülei is falun éltek. „A természetben kóborlás, az erdők, a Balaton mindig része voltak az életemnek. Aztán úgy alakult, hogy egyre több időt töltöttem a zamárdi szőlősben álló házban, és azon kaptam magam, hogy szépen kezdem rendbe rakni.” Összességében körülbelül másfél–két millió forintot költött eddig a projektre, amiben a ház felújítása még nincs benne, csak néhány kisebb átalakítás és az elvadult telek rendbe hozása. „Csak a dzsungel visszavágása után nyílt ki a panoráma előttem, és jöttem rá, hogy a teraszról rálátok a Balatonra.” Ahogy mondja, ezermestercsaládból származik, így nem esett nehezére, ha villanyt kellett szerelni vagy ácsmunkát végezni.

Ádámnál minden négyzetcenti számít
Fotó
: kiss Ádám


Ádámot a kis alapterület rákényszerítette, hogy megszabaduljon felesleges dolgaitól. „Az az elvem, hogy amire nincs szükségem, attól meg kell válnom. Jó lesz még valamire szellemiségű családból származom. Kezdetben én is mindent eltettem, de már régóta szimpatizálok az önkéntes egyszerűség, azaz a minimalista mozgalom elveivel.”


A Börzsöny lábánál, Nagymaroson található Deer Mountain Retreat tulajdonosai, Nedeczky Dóra filmproducer és a skót William Smith marketingszakember még nem alkottak egy párt, amikor külön-külön már arról álmodtak, hogy valahol, egyszer egy kabinban fognak élni. William Finnországban látta, hogy ott telis-tele van az erdő pici faházakkal, Dóra pedig Kaliforniában járva kapott ihletet. Aztán amikor már párként éltek, járták a Duna-kanyart, hogy megtalálják a hozzájuk leginkább illő kabint.

Nagymaros. Egy-két éjszakára bárkinek odaadják
Fotók: Deer Mountain Retreat

Kalandos úton jutottak el a rigóhegyi kisházhoz és azonnal tudták, hogy az igazit találták meg. A harminc négyzetméteres fakunyhót egy épületgépész építette magának a 70-es években. Szerelem lett látásra. A felújításra alig több, mint másfél millió forintot költöttek, és leginkább saját maguk végezték el a szükséges munkálatokat. „Most ez az a hely, amit otthonnak hívunk” – mondja William. A pár Budapest és Nagymaros között ingázik, és néha az Airbnb-n is kiadják a kabint.

Kulcsrakészen, gyorsan
A kis faházak egyre népszerűbbek lettek, és egyre többen vágynak ilyen otthonra azok közül is, akik nem vállalkoznának arra, hogy saját kezűleg kelljen felépíteniük az álomkunyhót, hanem kulcsrakészen kapják, lehetőleg minél gyorsabban, minél szebb külsővel. Az olasz tervezőpáros, Massimo Gnocchi és Paolo Danesi még 2015-ben, egy pályázatra készített egy huszonöt négyzetméteres faházat. Ez aztán majdnem a feledés homályába veszett, azonban Massimónak 2019-ben eszébe jutott, hogy kiposztolja a tervet közösségi média oldalára, és ami ott elkezdődött, az a legvadabb álmaikat is felülmúlta.

ilyen a luxusminimalizmus milánóból
Fotók: The mountain refuge


„Nem voltunk felkészülve rá, hogy ezrével jönnek majd az e-mailek. Sok megkeresésből nem lesz konkrét megrendelés, mert az emberek kíváncsiak, és izgatja a fantáziájukat ez az életforma, de aztán belátják, hogy nem nekik való. Igyekszünk őszintén elmondani mindenkinek, hogy mivel jár” – mondja Massimo, akit a milánói irodájában érek el. Mindezek ellenére a világ minden tájáról vannak megrendeléseik a nem is olcsó kabinra: Massimo szerint az országos lezárások közepette azt sem tudja, hogy mi zajlik odakint az utcán, mert annyi munkája akad. Tervezőtársával épp céget alapítanak, és világszerte gyártókat keresnek. Hamarosan Új-Zélandon, Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban kezdődik a gyártás, hogy a helyi megrendeléseket teljesíteni tudják. De Európából, így Magyarországról is készek megrendeléseket teljesíteni.


A rétegelt falemezből készülő Mountain Refuge, azaz hegyi menedékház névre keresztelt házikó komfortfokozattól függően kulcsrakészen 60–90 ezer euróba kerül. A huszonöt négyzetméteres alapmodell kiegészíthető egy tizenkét négyzetméteres résszel. A ház nem igényel alapozást, de előfordulhat, hogy a talaj miatt néhol egy betontalapzatra is szükség lesz. Alkalmas az off-grid, azaz önellátó működésre is, ebben az esetben a vizet tartályokba gyűjtik és szűrik, az elektromos áramot úgynevezett naperőművel termelik, ez melegíti a vizet is. Hamarosan újabb modelleket is terveznek majd.


Magyarországon az építészeti alkotótáborairól és művészi színvonalú fainstallációiról híres Hello Wood Stúdió kínál kulcsrakész fakunyhókat, amik egyaránt használhatók munkaállomásnak (mint a futurisztikus formájú Workstation Cabin modelljük) és lakóhelynek (mint a Kabinka, vagy a Grand Cabin modellek). Ráday Dávid társalapító szerint a faházak népszerűségének több oka van.

Sok érdeklődő, kevés vásárló a MaxCityben
Fotók: Darab Zsuzsa


„Szeretjük a cozy, azaz kuckós tereket, és a gazdaságossági okok mellett nem hanyagolható el az a romantikus szál sem, hogy erdő szélén élni menő. Egyre többeknek fontos az is, hogy a kis házak fenntartható alternatívát nyújtanak a lakhatásra” – mondja Dávid. A Hello Wood kezdetben építésztáborokat szervezett, aztán 2018-ban szerveztek egy kabintematikájú alkotótábort, és az ott született tervekből nőttek ki az első modellek.


A Kabinka házuk nem titkoltan azzal a céllal készült, hogy legyen egy elérhető árú modell, ami nyaralónak és lakóháznak is használható. A kis faház galériázott és négy méretben, tizenkét és húsz négyzetméteres alapterület között rendelhető. A modelleket kiegészítheti egy nagyobb terasz is. „Azt tapasztaltuk, hogy az emberek igénylik, hogy meg tudják nézni a házat élőben, ezért a MaxCityben kiállítottunk egy verziót. Nagyon sok ember kíváncsiságát felkelti, persze az eddigi megkeresések kilencven százaléka inkább csak érdeklődés.”


Sokan meglepődnek akkor is, amikor kiderül, hogy nem is olyan olcsó mulatság – egy ilyen ház négyzetméterára nem alacsonyabb, mint a kőházé. Ezeknek a házaknak a legfőbb előnyük nem az, hogy fillérekbe kerülnek, hanem az, hogy egy kompakt, minőségi dizájnt képviselnek, és építésük kiszámítható. „Pontosan azt kapod, amit megrendelsz, azt is gyorsan, és nem kell neked küzdened a melósokkal, fél évet várni egy burkolóra például” – magyarázza Dávid.


A Kabinkából a Hello Wood eddig egy házat épített fel a Velencei-tónál, de további nyolcra van megrendelésük. A cég szeretné a későbbiekben lejjebb vinni az árakat, nem titkolt céljuk, hogy a Kabinka alapmodellje kétmilliónál kevesebbe kerüljön. Erre akkor nyílna lehetőség, ha tömeges megrendelést kapnának. Most az alapmodell nettó három- és ötmillió forint között van. Dávid szerint a legnagyobb piac most a szállás­adóké, mert az emberek vágynak az izgalmas szállásokra. A Hello Wood is arra készül, hogy a Balaton-felvidéken, Kapolcs mellett lévő telkükön építenek fel pár kisházat, amit turistáknak adnak majd ki, vagy saját rendezvényeik résztvevőit szállásolják el bennük.