Ki ad 10 millió forintot egy virtuális piramisért? Ki gyűjt csak online létező stadionokat és ad ki értük több tízezer dollárt? A magyar metaverzum másodpiaca nagyon pörög, a fejlesztőcsapat csak jótékonyságra már több, mint negyedmilliárd forintot költött.
Megvette a felhasználó 100 dollárért, nagyjából 35 ezer forintért a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum ezer mezőjét, majd pár hónappal később továbbadta az egészet egy másik felhasználónak 32 ezer dollárért, körülbelül 10 millió forintért. Hasonló arányban sikerült értékesíteni a gízai piramisokból kettőt: a 100 dollárért szerezte meg valaki, majd 32 ezer dollár környékén adta el.
A római Kolosszeum jár még hasonló cipőben: száz dollár környékén volt az eredeti vételár, majd a RichWoman nevű felhasználó nem sajnált több mint 30 ezer dollárt adni érte.
Ez a három helyszín vezeti eddig a rangsort a magyar metaverzum másodpiacán. Októberben írtunk a Next Earth-ről, a magyar fejlesztésű, földalapú metaverzumról, egy nagy játékról, ahol a felhasználók száz négyzetméteres földdarabokat vehetnek meg egy valós térképen, majd a mezőket fejleszthetjük értékesíthetik vagy land artokat, vizuális installációkat telepíthetnek rájuk. Minden mezőt, földdarabot egy NFT képvisel, amit a mező első birtokosa kibányászik, majd a marketplace-en, a másodpiacon kínálja eladásra.
Kriptovalutáért tucatnyi stadion
A marketplace pedig eléggé pörög: eddig a felhasználók összesen 750 ezer dollárért adtak el mezőket a másodpiacon úgy, hogy összesen csak 65 ezer dollárt fizettek az eredeti mezőkét. Vannak kirívó esetek: egy felhasználó megvette a másodpiacon a New York-i Madison Square Gardent nagyjából 9 ezer dollárnyi kriptovalutáért, majd alig három nappal később adta tovább 30 ezer dollár körüli összegért. Rétfalvi Gábor, a Next Earth CEO-ja a Forbes-nak azt mondta: a napi hírek is mozgatják a másodpiacot: egy user aznap vásárolta meg 11 ezer dollárért a Los Angeles-i Staples Centert, amikor a Crypto.com bejelentette, hogy megveszi a stadion névadó jogát és Crypto.com Arenára nevezi át.
A stadionok amúgy is jól mennek, főleg a tengerentúlon: még a New York Yankees stadionja melletti két vékony csíkért és a mellette lévő kiegészítő létesítményért is 9 ezer dollárt fizetett valaki.
A híres-neves helyek többsége már foglalt, idehaza is nehéz olyan, jó lokációt találni, amit valaki már nem birtokol. De a fővárosi Duna-szakaszon elhelyezett képekből, kiírásokból vagy épp a Parlement elég helyezett politikai üzenetekből a másodpiacon még lehet venni.
A felhasználók elöntötték land arttal, vizuális elemekkel a Monaco melletti tengerszakaszt. Még Rétfalvi Gábor CEO portréja is odafért. Forrás: Next Earth
A virtuális földgömbön már 30 ezer felhasználónak van mezője, naponta nagyjából 50 ezren látogatják meg az oldalt. A játék indulása óta az árbevétel már 8 millió dollár fölött jár, a jótékonyságra szánt charity poolból, amit a tranzakciók utáni, százalékosan meghatározott jutalékokból töltenek fel, már 850 ezer dollárnyi adományt juttattak főleg környezetvédelmi szervezeteknek.
A fejlesztőcsapat a jövő héten teszi közzé a hamarosan érkező Next Earth Token részleteit. Rétfalvi Gábor egyelőre csak a nyilvános információkról beszélt: a felhasználók különböző paraméterek alapján öt különböző sávban jegyezhetnek tokent és csak azok, akik legalább száz dollár értékben vásároltak már maguknak földet. A token birtokában pedig decentralizált pénzügyi megoldások nyílnak meg a felhasználók előtt, Rétfalvi úgy fogalmazott: minden közgazdasági és pénzügyi megoldást integrálni akarnak a szoftverbe, ami a valóságban is elképzelhető.
„Ha van földed, akár hitelt is felvehetsz egy másik felhasználótól.”
A fejér megyei, apró Felcsút két szimbolikus hely kivételével érdektelen volt a felhasználóknak. De egyelőre ezek a helyek sem hasítanak a marketplace-en. Forrás: Next Earth
A Next Earth NFT-it napokon belül integrálják a legnagyobb NFT-oldal, az OpenSea.io adatbázisába, ami új felhasználók tömegei előtt nyithatja meg a marketplace-t: a becslések szerint a teljes NFT-piac nagyjából 95 százaléka az OpenSea-n koncentrálódik. Nem véletlen, hogy Rétfalvi is nagyon bízik a projektben.
„A legtöbb mostani metaverzum fejlesztés VR-típusú, pedig szerintem a földalapúakban nagyobbak a lehetőséget. Havi árbevételre ma a Next Earth a harmadik legnagyobb metaverzum a Decetraland és a Sandbox után.”
Borítókép: a New York mellett elhelyezett land artok egy része. Forrás: Nex Earth
