Megirigyelhette az Európai Központi Bank a figyelmet, amit tengerentúli testvére, a Fed kap a várakozásokat meghaladó kamatemelésekkel, így rálépett a gázra.
Mai kamatdöntő ülésén a várakozásokat meghaladó mértében, 50 bázisponttal emelte az alapkamatot az Európai Központi Bank (EKB). Két okból is történelmi a lépés:
- egyrészt 11 év óta először szigorít a jegybank, utoljára 2011-ben emelt az irányadó rátán,
- másrészt véget vetett a negatív kamatok korának, már egyik kamatláb sem mínuszos az euróövezetben.
Mekkora az emelés?
Mindhárom rátán emelt a jegybank fél százalékpontot:
- az irányadó refinanszírozási műveletek rátája 0,5 százalék,
- az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 0,75 százalék,
- a betéti rendelkezésre állás kamata kereken nulla százalék lesz.
A lépés hullámvasútra ültette az eurót. Először tépni kezdték az eurót, a dollárral szembeni 1,02-es szint fölé szaladt, pedig múlt héten még volt olyan pillanat, amikor a dollár volt az erősebb. Aztán délután kifulladt a rali, nagyot esett a közös deviza, majd megint visszakorrigált.
Az euró-dollár kereszt ma.Az EKB eléggé meglepte a piacot. Ugyan több elemző és piaci szereplő pedzegette, hogy jó lenne egy erőteljesebb, akár 50 bázispontos emelés, Christine Lagarde EKB-elnök (borítóképünkön) lehűtötte a kedélyeket: nem kell arra számítani, hogy a Fedhez hasonlóan 50-75 bázispontokat emel majd a jegybank.
Ehhez képest most meglepetés volt, hogy valóra vált az 50 bázispontos emelés. Könnyen lehet, hogy a jegybank is belátta az erőteljes üzenet szükségét: mióta ugyanis, hogy ezt kijelentette, tovább gyorsult az infláció és még a dollár is paritásba került az euróval, amire 20 éve nem volt példa.
Mi újdonság van még?
És még egy új eszközt is bejelentett az EKB, a TPI-t (Transmission Protection Instrument), azaz a transzmisszióvédelmi eszközt, a továbbiakban csak TPI-ként nevezzük. Gyakorlatilag a sérülékenyebb déli államok kötvényhozamait védik vele. Az EKB jegyzőkönyve szerint a TPI „működésbe hozható, amikor ki akarja védeni a monetáris politika euroövezetbeli transzmisszióját súlyosan fenyegető indokolatlan, rendzavaró piaci dinamikákat.”
Ez gyakorlatilag egy új eszközvásárlási program, amivel a déli országok kötvényeit vásárolják majd, hogy mérsékeljék valahogy a sérülékenységből fakadó kamatfelárat. A vásárlások összegét nem határozzák meg előre, mindig a piaci körülményekhez igazítják őket. Magyarán akkor vetik be, ha szükséges. Erre azért van szükség, mert a biztonságosabb államok, mint Németország vagy Ausztria kötvénypiaca elbírja az éles monetáris szigorításokat, addig a sérülékeny, kockázatos, magas államadósságrátával küzdő déli államok kötvényhozamai nem.
Mit mondott az elnök?
Christine Lagarde kiadós sajtótájékoztatót tartott az ülés után, ahol csupa bizonytalanságról és lefelé mutató kockázatról beszélt:
- elhúzódó háború,
- energiaválság,
- lassuló gazdasági aktivitás,
- magas és gyorsuló infláció,
- fogyasztói kilátások,
- ellátási láncok zavara.
De amellett kitart, hogy ugyan „vannak felhők”, az euróövezet nem fog recesszióba sodródni a következő években.
A gázellátás akadozása jelent erre egyedül valós veszélyt.
Viszont érdekes, hogy hangsúlyozza: a várakozás fölötti emeléssel nem változik a hosszú távú kamatszint, csak gyorsabban érik azt el. Azt viszont nem mondta el, mennyi az a hosszú távú kamatszint, csak annyit: akkor lesz érezhető, ha már közel járunk hozzá.
