Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fotó: 贝莉儿 NG / Unsplash

Van még hova drágulni az újépítésű ingatlanoknak?

A 2020-as mélypont után magához tért az újlakás-piac, főleg a nagy projektek fejlesztői húztak bele 2021 elejére. De meddig tarthat még az áremelkedés?

Mélypont volt a 2020-as év az újépítésű ingatlanok szempontjából. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) 2019-es bevezetése, az 5-ről 27 százalékra változó áfa, a kedvezményes rozsdaövezeti áfa beharangozása miatti kivárás, és persze a koronavírus együttes hatása az év első felében a budapesti újlakás-piac hatéves mélypontra ért az év első felében, írja az OTP Ingatlanpont közleménye.

Az OTP Ingatlanpont adatbázisa alapján az év folyamán 4000 új, kétlakásosnál nagyobb budapesti társasházban lévő lakás talált vevőre, ami 2019-hez képest 30 százalékos visszaesést jelentett és 2014 óta a legalacsonyabb értékesítési volumen volt. A fellendülést azonban már 2020 második felében is lehetett érezni, 2021-re ismét egyértelműen felvirágzott az újlakások piaca.

„Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe alapján 2020 és 2021 első negyedéveit összehasonlítva elmondhatjuk, hogy miközben körülbelül ugyanannyi új projekt értékesítése indult el, az ezekben megépülő lakások száma 80 százalékkal növekedett. Látszik tehát, hogy a nagy projektek fejlesztői lendületesen indították ezt az évet” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az áremelkedés egyrészt az építőanyag- és telekárak, valamint a – szaporodó felújítások által is gerjesztett – kivitelezési költségek folyamatos növekedésével magyarázható, ami ugyanakkor az 5 vagy (CSOK igénybevételével) 0 százalékos áfa és az illetékmentes vásárlás miatt kevésbé észrevehető, így az újépítésű ingatlanok iránti kereslet egyértelműen bővül.

A tapasztalatok alapján sok beruházó csak később kezdi meg az építkezést, ami miatt a következő évekre elnyújtott kivitelezés és értékesítés várható, ezt a tendenciát tovább erősítheti a szigorúbb épületenergetikai szabályozás bevezetésének ismételt elhalasztása is. Az új, 2022. június 30-i határidő elsősorban a kisebb projektek, vagy önálló házak esetében jelenthet előnyt, mert ezeknek a rövidebb kivitelezési időtávja lehetővé teszi az építési technológia módosítását.

Az újlakás-piaci kínálat jelentős arányban koncentrálódik a rozsdaövezetekben, melyek esetleges kedvezőbb (gyakorlatilag egységesen 0 százalékos) áfaterhe továbbra is terítéken van. A koronavírus-járvány miatti vevői preferenciák módosulása ugyanakkor újra nagy lendületet adott a zöldövezeti, városperemi, kertvárosi fejlesztéseknek is.

Meddig tart az áremelkedés?

Valkó szerint nehezen megjósolható, hogy meddig tart az emelkedés: „Addig, amíg a kereslet nem esik vissza, és a kivitelezői oldalon sem mérséklődnek a költségek, az újépítésű ingatlanok árainak csökkenése sem várható. Ugyanakkor az otthonteremtési támogatások arra ösztönözhetik – elsősorban – a családos vásárlók egy részét, hogy a most elérhető kedvezmények miatt előre hozzák az eredetileg csak néhány év távlatában tervezett vásárlásaikat. A kérdés pedig az, hogy ez milyen hatással lesz 3-4 év múlva a piacra, visszaesik-e a nagyobb újépítésű lakások iránt kereslet. A bérleti hozamok csökkenésével a befektetési célú vásárlók száma jelenleg is csökken, ami szintén hatással lehet az újlakások iránti keresletre.”

Fotó: 贝莉儿 NG / Unsplash

Oszd meg!

"A szabadság hajlandóság arra, hogy másokért felelősséget vállaljunk."

Friedrich Nietzsche, filozófus