A magyar kormány egy jogi manőverrel próbálná megmenteni a helyreállítási alap még mindig zárolt forrásait.
Mi történt? A kormány egy merész jogi trükkel próbálja kimenteni a még mindig zárolt helyreállítási forrásokat: 1600 milliárd forintot egyetlen mozdulattal az MFB-be terelne, hogy a pénz tőkeinjekcióként „teljesített projektnek” számítson Brüsszel felé. A modell a lengyel precedenst követi, ahol már engedélyezték a hasonló átcsoportosítást, de ott a reformok végrehajtása megelőzte a kiskapu használatát. Magyarország viszont változatlan jogállamisági aggályok mellett kér rugalmasságot, miközben érdemi előrelépés nélkül próbálja megmenteni az RRF-keret felét, erről a Portfolio számolt be. Az uniós források aktuális helyzetéről ebben a cikkünkben olvashatsz.
Kontextus. A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, a TASZ és a Transparency International Magyarország közös elemzése szerint a kabinet egy olyan konstrukción dolgozik, amely lényegében egyetlen lépésben tenné „teljesítetté” az RRF működési logikáját: a megcsúszott projekteket átvezetné a Helyreállítási Tervben, és mintegy 4 milliárd Eurónyi forrást a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére csoportosítana át.
Miért fontos ez? Az összeg jelentőségét mutatja, hogy az átcsoportosítandó tétel a módosított Helyreállítási Terv (nagyjából 2731 milliárd forint) több mint a felét tenné ki. A mechanizmus az EU felé kész projektnek minősülne, mivel a pénz elhagyná a költségvetést és egy állami fejlesztési bankba kerülne. A kabinet arra számít, hogy ezzel még a 2026. augusztusi határidő előtt olyan formában mutathat ki „eredményt”, amelyre Brüsszel rábólint.
Mi jöhet ezután? Kérdéses, hogy hogyan reagál erre az Európai Bizottság, amely nem a projektek technikai teljesítését kifogásolja, hanem a magyar jogállamisági és korrupcióellenes reformok lényegi elmaradását. A civil szervezetek értékelésében jelzik, hogy a Bizottság eddig jelzései szerint a kormány a 27 szupermérföldkőből mindmáig csak 17-et teljesített, egyet egyáltalán nem, kilencet pedig csak részben. A 2024 végéig elért eredményekhez képest még visszaesés is látható. Különösen súlyos, hogy a korrupcióellenes vállalások teljesítése „ticking the box” logikával halad: a jogszabályi módosítások papíron megvannak, de a gyakorlatban alig változtattak az érintett intézmények működésén.
Borítókép: Brüsszel, 2025. június 26., Orbán Viktor miniszterelnök (b4) és Robert Fico szlovák kormányfõ (b3) az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfõit tömörítõ Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. június 26-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán
