A jelenlegi költségvetésből 44 milliárd eurónyi uniós forrás jutna Magyarországnak. 2022-ben viszont megindult a jogállamisági eljárás, és utána volt itt minden: felfüggesztések, blokkolások, büntetések sorozata. Mutatjuk, hogy állunk most az uniós forrásokkal.
Tavaly év végén az Európai Unió történetében először, Magyarország véglegesen elveszített 1,04 milliárd eurót a kohéziós forrásaiból. A fejleményre számítani lehetett akkor már hónapok óta, foglalkoztam is vele még ebben a cikkben, amiben az uniós forrásaink akkori helyzetét összegeztem.
Röviden: alapvetően 44 milliárd eurónyi forrás lett megítélve az országnak, ebből 22 milliárd kohéziós forrásként, 10,4 milliárd pedig az úgynevezett Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszközből, azaz az RRF-ből. No, meg 12 milliárd mezőgazdasági támogatásokra közvetlenül a termelőkhöz, és vidékfejlesztésre. Ez utóbbi kategória az egyedüli ami egyébként soha nem is volt korlátozva, és nem is tűnik reálisnak, hogy ehhez hozzányúlnának.
De mi a helyzet a maradék 32 milliárddal, hogy állunk most a felfüggesztésekkel, zárolásokkal, forrásvesztésekkel, büntetésekkel, kizárásokkal?
Lassan több mint kétmilliárdot veszítünk el véglegesen
A jogállamisági vagy más néven kondicionalitási eljárás keretében az Európai Tanács 6,4 milliárdnyi kohéziós forrást, 3 operatív program 55 százalékának kifizetését függesztette fel 2022 végén. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a kormány folyamatosan nyújthat be számlákat, az Európai Bizottság pedig térít is, egészen addig, amíg a 3 program – a KEHOP Plusz, a TOP Plusz és az IKOP Plusz – teljes keretének 45 százalékát el nem érjük. Ez egyébként nem fenyeget: a KEHOP Plusz 4,4 százalékát, a TOP Plusz 6,1 százalékát, az IKOP Plusz 5,9 százalékát fizette ki eddig a Bizottság.
Ebből veszítettünk el tavaly év végén véglegesen 1,04 milliárdot, és fogunk idén újabb 1,08 milliárdot.
Ugyanis, ha a befagyasztástól számolva két éven belül nincs megoldás a helyzetre, a pénzek arányosan elvesznek, évente az adott évre jutó összeg 55 százaléka. Ahogyan tavaly, úgy idén sem látunk ezzel kapcsolatban előrelépést, a forrásvesztés gyakorlatilag már most biztosnak tekinthető.
Mi is ez a három program, honnan hiányzik majd a pénz?
A KEHOP Plusz (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz) energetikai programokat foglal magában, az energiahatékonyság fejlesztésére lehet fordítani az összeget. Az IKOP Plusz (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz) a közlekedési infrastruktúra, például akár a MÁV fejlesztésére van. A TOP Plusz (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz) pedig a helyi fejlesztéseket fedi le, a kisebb közösségeknek hiányzik a legjobban.
Mivel teljeskörűen továbbra sem teljesülnek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek, a kohéziós jellegű pénzek egy része, 2,7 milliárd továbbra is blokkolva van, tehát kérelmeket nyújthatunk be, de a Bizottság nem fizet. Ez a pénz olyan programokhoz tartozik, amelyek a menekültekkel való bánásmód (30 millió), az akadémiai szabadság megsértése (2,2 milliárd) és az LMBTQI-közösség jogainak (540 millió) korlátozása miatt nem elérhetőek.
