Hét éve nem látott plusznyereséget hozott a Magyar Nemzeti Banknak a gyenge forintárfolyam, ez derül ki a központi bank éves jelentéséből.
A Portfolio.hu részletesen elemezte az MNB éves jelentését, amiből kiderül, hogy közel 300 milliárd forintos eredménye keletkezett a jegybanknak a devizaárfolyam-változásból. Már az első félévben több mint 200 milliárd forintos volt az árfolyamnyereség, amely év végére 286 milliárd forintra emelkedett.
Ezért jó a gyenge forint
A részletes adatokból kiderül, hogy 2014 óta nem volt példa a tavalyihoz hasonló árfolyamnyereségre, aminek forrása, hogy amikor az államnak devizában merül fel kiadása (például lélegeztetőgépeket, orvosi műszereket, teszteket, vakcinákat vesz külföldről), akkor az MNB a devizatartalékból forintra váltja a szükséges összeget.
Árfolyamnyereség akkor keletkezik, amikor a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama alacsonyabb, mint az aktuális (átváltáskori) piaci árfolyam.
Márpedig 2020 nagy részében folyamatosan gyengült a forint például az euróhoz képest, ami azt eredményezte, hogy bár a devizatartalék bekerülési ára is emelkedett (friss kötvénykibocsátások, beérkező uniós források révén), de még így is volt legalább 25-30 forint különbség a bekerülési árfolyam és a tényleges piaci árfolyam között.
Egymilliárdonként 25-30 milliárd
Egymilliárd forint euró átváltásán 25-30 milliárd forintos profit keletkezhetett a jegybanknak – hoz egy példát a Portfolio.
Megjegyzik azt is, hogy a mostani állás szerint jelentősen 340 alatti euróárfolyam mellett már veszteséges lenne a devizaátváltás a jegybanknak.
Az egyéb tételekkel együtt tavaly egyébként összesen 255,4 milliárd forintos nyereséget ért el az MNB, ami azt jelenti, hogy az árfolyamhatás nélkül kifejezetten gyenge évet zárt az intézmény. Árfolyamnyereség nélkül 2016 óta a legalacsonyabb lenne a jegybank profitja.
Korábbi tájékoztatás szerint az MNB a 255,4 miliárd forintos eredményből 250 milliárdot befizet a költségvetésbe osztalékként.
