Életbe lépett az uniós olajembargó. Az elemző szerint tavasszal Európa-szerte kinézhet a komoly dízelhiány, nálunk pedig a kontinens legmagasabb üzemanyagára.
December 5. hétfőtől fokozatosan lép érvénybe az uniós olajembargó, ami tiltja, hogy az Európai Unió Oroszországból nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át, a nyersolaj esetében már mától.
Átmeneti kivételt tettek azonban az olyan uniós tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolajokkal, ahol a földrajzi helyzet sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól, így hazánk számára is. Ezen túlmenően az unió 27 tagállama megegyezett a 60 dolláros ársapkában, mától a G7-országok és Ausztrália ennél az árnál magasabbért nem vesznek át olajat Oroszországtól – magyarázta a Privátbankárnak adott interjújában Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.
Ellátási problémák, dízelhiány
A finomított kőolajtermékek esetében 2023. február 5-től lép hatályba a tilalom. Pletser megjegyezte, hogy bár az unió végül is kivételt tett a közép- és kelet-európai tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolajokkal, de csak azzal a feltétellel, hogy február 5-e után az orosz nyersolajból előállított termékeket a kivételezett országok – így Magyarország is – kizárólag a hazai piacaikon értékesíthetik.
Ez Pletser szerint Magyarországra nézve azt jelenti, hogy „onnantól tilos lesz minden orosz olajból előállított termékkel kereskedni, ezért a Mol Szlovákia és Magyarország között sem tudja az eddigi módon, optimálisan elosztani a legyártott üzemanyagot, ami tovább növelheti az árstop miatt hazánkban kialakult ellátási problémákat”.
„Az unió helyében én biztosan nem vetettem volna ki embargót az orosz finomított termékekre, hiszen így tavasszal akár nagyobb dízelhiány is felléphet Európában. Feltehető azonban, hogy ha nagyon nagy lesz a baj, akkor az unió módosít majd ezen a szankción” – mondta az elemző.
Árstop
Ami a benzinárstop január 1-i kivezetésének esélyeit illeti, Pletser tart attól, hogy
„mivel nehéz azt belátni, hogy a közel egy éve bevezetett rendszer megbukott, a kormány inkább tovább pofozgatja majd ezt a szörnyszülöttet”.
Például tovább szűkítheti a kedvezményes csoportok körét vagy egyéb korlátozásokat vezethet be, mondjuk korlátozza a havonta árstoposan tankolható mennyiséget.
„Amennyiben a kormány mindenképpen segíteni akar, azt célzott támogatásokkal tegye, ne a kiskereskedelmi árak szabályozásával, ne a piac szétverésével. A piaci folyamatokat meg lehetne tartani, és bizonyos csoportokat közvetlenül támogatni. Hozzáteszem, hogy az üzemanyagban én nem támogatnék senkit” – mondta Pletser.
Szerinte „a vége valószínűleg úgyis előbb-utóbb az lesz, hogy vissza kell állítani a korábbi, tavaly november 15-e előtt egyébként teljesen jól működő kiskereskedelmi piacot”. És „miután visszaáll a piaci verseny, a kevesebb megmaradt szereplő a kisebb verseny miatt ráadásul vaskosabban fog árazni”, amivel pedig a fogyasztók 1–2 év alatt „szépen visszaadják a szolgáltatóknak ”a 480 forintos árelőnyt.
„Nem lennék meglepve, ha nálunk lenne hamarosan az adók és járulékok nélküli legmagasabb üzemanyagár Európában. Így végül sokkal rosszabbul járunk majd, mint árstop nélkül”
– összegezte Pletser.
