Az iráni háború olyan mértékben hajtotta fel az olajárat, hogy az heteken belül megjelent a növekedési- és inflációs kilátásokban Európában is.
Mi történt? A Bloomberg értesülései szerint az amerikai kormányzat egy munkacsoportja már azt vizsgálja, milyen hatása lenne a gazdasági növekedésre annak, ha a nemzetközi olajárak tartósan a 200 dolláros sáv környékén ragadnának egy esetlegesen elhúzódó iráni háborús helyzet nyomán.
Reakció. A hírek megjelenését követően a kormányzat elismerte a munkacsoport létét és tevékenységét, azt azonban tagadják, hogy reális forgatókönyvként számolnának a 200 dolláros olajárral. Kommunikációjuk szerint arra csak azért van szükség, hogy minden helyzetre fel legyen készülve a kormányzat, és semmi ne érhesse őket váratlanul a jövőben.
Kontextus. Amerikában az Irán elleni háború kirobbantása óta több mint 30%-kal ugrottak meg az üzemanyagárak, ez pedig nem csak a lakossági hangulatra, de a gazdasági növekedés kilátásaira is látványos negatív hatással van. Az amerikai jegybank a háború kitörését követően nem habozott megemelni inflációs várakozását az olajáremelkedés dominószerű árfelhajtó hatására hivatkozva, a félelmek pedig jogosak, a Brent ugyanis közel 40%-kal jár feljebb, mint járt a háború előtt. Az olajáremelkedés és annak hatásai a Bloomberg informácói szerint Scott Bessent pénzügyminisztert is aggasztják, sőt, a szakember már a támadás előtt is jelezte, hogy annak akár drámai negatív következményei is lehetnek a gazdasági növekedésre, ezeket az információkat azonban a Fehér Ház álhírnek nevezte.
