Októberben 6,5 százalék lett az éves infláció mértéke, egy hónap alatt pedig átlagosan 1,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon. Ez gyorsabb pénzromlás, amint amire az elemzők számítottak, és nem csak az energiaválság van mögötte.
A Központi Statisztikai Hivatal kedden tette közzé, hogy októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – ez minden elemzői várakozást felülmúlt. Az MTI által begyűjtött elemzői magyarázatokból az látszik: a pénzromlás üteme idén még feljebb kúszhat, de jövőre meredek esés is jöhet, miközben a Magyar Nemzeti Bank gyorsíthat a kamatemelési cikluson.
Nem csak az olaj miatt
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint több termékcsoportnak is szerepe volt a vártnál magasabb inflációban: dinamikusan húzta felfelé a mutatót az olaj világpiaci drágulása és így a hazai üzemanyagárak emelkedése.
Meglepetést az élelmiszerek és a szolgáltatások vártnál jobban gyorsuló áremelkedése okozott, illetve közvetve több terméknél megjelenhetett az árakban az európai energiahiány okozta energiaáremelkedés is.
Utóbbi ugyan közvetlenül a befagyasztott energiaárak miatt nem érinti a magyar fogyasztókat, de közvetve – a vállalatok költségnövekedésén keresztül – igen.
Regős elmondta: felfelé húzta az inflációt azon termékek drágulása is, amelyekből hiány van, illetve a járvány miatt korábban korlátozásokat elszenvedő ágazatok áremelései. Szerinte a magyar infláció növekedése beleillik az uniós trendbe, így annak mérséklődéséhez – a jegybanki kamatemelésen túl – a makroszintű kereslet visszafogására, az ellátási láncok helyreállására, illetve az energiaárak normalizálódására is szükség van.
Novemberben 7 százalék is lehet
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy döntően az élelmiszerárak és tartós fogyasztási cikkek árai ugrottak meg a vártnál jobban. Szerinte az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 4,7 százalékra nőtt, ami bőven felülmúlta a várakozásokat.
Hozzátette, az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt a Magyar Nemzeti Bank részéről a kamatemelési ciklus elindítása, sőt a jegybank a kamatemelési ciklus gyorsítására is kényszerülhet.
Lehetnek még másodkörös hatásai a nyersanyagárak emelkedésének, továbbá az újranyitás felrobbanó keresletet, a munkaerőhiány pedig érdemben megugró béreket hozhat.
Suppan szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, novemberben elérheti 7 százalékot is, majd jövő év elejétől meredeken visszaeshet. A friss adatok fényében az idei éves inflációs várakozásukat 4,9 százalékról 5 százalékra, a jövő évit 4,4 százalékról 4,7 százalékra emelik.
Erősebb kamatemelés jöhet
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint sem csak az alacsony bázis következménye a kiugró infláció, hiszen havi alapon is 1,1 százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Az ING Bank elemzője is az üzemanyagok drágulása mellett az élelmiszerárak, a szolgáltatások árainak jelentős emelkedését, valamint a tartós fogyasztási cikkek drágulását emelte ki.
A bank legfrissebb előrejelzésében idén átlagosan 5 százalékos inflációval számol, és jövőre is 4,5 százalékot meghaladó áremelkedést prognosztizál.
Virovácz szerint is elképzelhető, hogy az MNB eltér az elmúlt két hónapban látott 15 bázispontos lépésköztől, és jóval jelentősebb kamatemelésre szánja el magát.
Évtizedes csúcson
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kiemelte: évtizedes csúcson van a magyar infláció, de szerinte is folytatódik még az emelkedés, és novemberben akár a 7 százalékot is meghaladhatja az éves üteme.
Bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás.
Ő is úgy véli, hogy a vártnál magasabb hazai és globális infláció, továbbá a régiós központi bankok markáns kamatemelései nyomást helyezhetnek a magyar jegybankra, hogy eltérjen a szeptemberi irányvonaltól a jövő keddi kamatdöntésen.
