Folytatódik az állami pénzszórás: a 80 ezres novemberi nyugdíjprémium után 1,2 százalékkal emeli a kormány a nyugellátást, míg a korhatár kitolódik.
2021. november elsejétől év eleji visszamenőleges hatállyal kell 1,2 százalékkal emelni az öregségi, özvegyi nyugdíjat és még 25 fajta ellátást – áll a nyugdíjemelési kompenzációról szóló rendeletben. Az egy összegben, hivatalból folyósított emelést a kormány novemberben fogja utalni, a nyugdíjprémiumnak nevezett egyszeri juttatás egységesen lesz 80 ezer forint.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban beszélt arról, hogy 435 ezer ember ennél kevesebbet kapott volna – de az állam egységesen, minimum 80 ezer forintot mindenkinek fizet,
idézte a Portfolio a miniszterelnököt.
A részben az infláció miatt is szükséges nyugdíjkorrekcióval lesznek olyan nyugdíjasok is, akik 100 ezer forintos prémiumot is kaphatnak. Az állam pedig itt nem áll meg: jövő év elején két heti nyugdíjat terveznek visszaadni, 2023-ban pedig még két hét kontóját állná a magyar állam.
Inflációt korrigálnak, a vártnál nagyobb emeléssel
A visszamenőleges hatályú, 1,2 százalékos emelés lényegesen meghaladja a várakozásokat és a törvényi előírások mértékét is, írja a 24.hu. Számításaik szerint ugyanis az első nyolchavi infláció és a már végrehajtott, 3,6 százalékos növelés különbsége 0,7 százalékpontos korrekcióra utalt.
Nem ez az első, javarészt infláció-korrigáló nyugdíjemelés, de a korhatár is tolódik kifelé. Fotó: Eduardo Barrios
Az állam így gyakorlatilag 4,8 százalékos éves inflációig kompenzálta a nyugdíjasokat.
Ez az államháztartásnak közel 200 milliárd forintos költséget jelent, a világjárvány miatt eltörölt, költségvetési korlátokat előíró uniós kötelezettségvállalások sem szabnak határt a kormány költekezésének.
Nagy a költekezés, de ára van
Az adok mellett a veszek is érvénybe lépett a kormány intézkedéseinél: ismét kitolódik a nyugdíjkorhatár, az 1957-ben születetteknél 65 évre emelték a határt. Így a Magyar Államkincstár összeállítása szerint az ötvenes években születettek számára kicsit bonyolult korhatár-táblázat így alakul:
- 1952-es születésűek 62. életév betöltését követő 183. naptól,
- 1953-as születésűek 63. életév betöltésétől,
- 1954-es születésűek 63. életév betöltését követő 183. naptól,
- 1955-ös születésűek 64. életév betöltésétől,
- 1956-os születésűek 64. életév betöltését követő 183. naptól,
- 1957-es születésűek 65. életév betöltésétől
jár a nyugdíj a jelenlegi jogszabály szerint. Öregségi nyugdíjra azonban csak akkor jogosult egy személy, ha 20 év szolgálati időt teljesített – tizenöt év szolgálati idő felett résznyugdíjat lehet kapni.
A nők továbbra is 40 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek. Fotó: Anthony Metcalfe
A nők kedvezményes nyugdíjkorhatára továbbra is maradt: ők 40 év szolgálati idő után, kortól függetlenül jogosulttá válnak, a szolgálati időbe maximum 8 évnyi gyermeknevelést lehet beleszámolni.
A régió is konvergál a 65 évhez
A 65 év nem egyedi a régióban: a környező országokban szinte mindenhol ez a nyugellátás korhatára. A Portfolio összegyűjtötte, milyen, a magyar helyzethez hasonló trendek láthatóak:
- Ausztria: A nőknél jelenleg 60 év, de 2033-ra eléri a 65 évet
- Csehország: 63 év 8 hónap, 2030-ig emelik 65 évre
- Horvátország: A nők 62,5 éves korhatára zárkózik fel a férfiak 65 évére, majd mindkettő 67 évre emelkedik
- Románia: Férfiaknál 65 év, a nőknél 61 év 4 hónap, amit 2023-ig 63-ra emelnek
- Szerbia: férfiaknál 65 év, nőknél 63 év 2 hónap
- Szlovákia: 62 év 7 hónap, 2023-ig emelkedik 64 évre
- Szlovénia: 65 év az általános, de 40 évnyi jogviszonnyal már 60 évtől nyugdíjba vonulhatnak
- Ukrajna: 28 munkaévhez kötött, 60 éves kortól lehet nyugdíjba vonulni.
