Kép: Vlad Sargu // Unsplash
Fotó: Kép: Vlad Sargu // Unsplash
rövid hír

Hiába az emelések, folyamatos a nyugdíjak értéktelenedése Magyarországon

Forbes
2022. március 18. 2 perc olvasás

Húsz év alatt a nyugdíjellátásban részesülők aránya és a nyugdíjak értéke csökkent is hazánkban.

A G7 Elmúlt 20 év sorozatában foglalta össze a nyugdíjhelyzet változását 2002 óta. A piacon számos intézkedés született az elmúlt két évtizedben, az ezredfordulón az infláció és a nettó átlagbér növekedésének figyelembe vétele óta 

2010-ben már csak inflációkövetésre alapozó renszer lépett a helyébe. A nyugdíjak összege így az aktuális bérszínvonalaktól már nem függ.

A legmeghatározóbb piaci intézkedés a 13. havi nyugdíj kivezetése volt 2010-től, aminek részleges visszavezetéséről a negyedik Orbán-kormány döntött. Időközben a korhatár is növekedett, 2013 és 2022 között fokozatosan, 62-ről 65 évre emelték azt.

A KSH adatai szerint az egy ellátottra jutó ellátmány a nettó nominális átlagkereset számában (azaz durván a nyugdíjak értéke) a 2009-es 69,1 százalékos szintről 49,7 százalékra esett 2020-ban. 

Csökkent az ellátásban részesülők száma is: a népesség 26,1 százaléka jogosult nyugdíjra, míg 2008-ban ez a szám 30,2 százalék volt. A GDP százalékában mért nyugdíjkiadás is csökkent, 8,6 százalékot költött a kormány tavalyelőtt a 2012-es 11,6 százalékkal szemben. 

A G7 ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az értékelenedés ellenére kevesebb a súlyos szegénységben élő nyugdíjas, mint korábban.

Borítókép: Vlad Sargu // Unsplash