Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fotó: Fredrik Öhlander // Unsplash

Mostantól külföldi adóparadicsomokra is ráláthat a NAV

Április eleje óta érvényben lévő OECD irányelv alapján az adóhatóságok rálátást kaphatnak az adóparadicsomokban bejegyzett társaságok tevékenységére és azok legfontosabb pénzügyi adataira, de mire fogja ezeket a NAV használni, és milyen adókerülési módokat lehet vele megelőzni? 

Április 1-je óta 12 olyan országnak kell megkezdnie az ott működő cégekről szóló információk automatikus átadását, amelyekben egyáltalán nincs társasági adó, vagy annak adókulcsa minimális. A szabályozás célja, hogy

kiszűrjék azokat a cégeket, amelyeket csak adóminimalizálási céllal alapítottak, valós gazdasági tevékenységet nem végeznek. 

Ezekről a helyekről kell majd adatokat szolgáltatni: 

  • Anguilla
  • Bahamák
  • Bahrein
  • Barbados
  • Bermuda
  • Brit Virgin-szigetek
  • Egyesült Arab Emirátusok
  • Guernsey
  • Jersey
  • Kajmán-szigetek
  • Man-sziget
  • Turks- és Caicos-szigetek

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az április elején hatályba lépett standardja szerint a fenti országoknak először azonosítaniuk kell, hogy melyek azok a cégek, amelyeknek nincs gazdasági tevékenysége. Ehhez az OECD összeállított egy ismérvlisát.

Ezután az adóparadicsomnak számító államoknak azonosítaniuk kell, hogy az ott bejegyzett cégeknek milyen jövedelmei vannak, milyen ráfordításokat számolnak el, melyek az általuk végzett gazdasági tevékenységek, és rendelkeznek-e munkavállalókkal ezek ellátására.

Ezeket az információkat meg kell osztaniuk a társaság tulajdonosainak országával. 

Nem csak abba az országba kell információt küldeniük, ahol közvetlen anyavállalata van az adott cégnek, hanem a végső anyavállalat, valamint végső haszonhúzó országába is.

Mit kezd ezzel a NAV? 

A magyar adóhatóság ezzel tisztább képet kaphat arról, hogy mely adóparadicsomokban rendelkeznek magyar magánszemélyek társaságokkal és mi ezeknek a társaságoknak az üzleti tevékenysége. 

Olyan cégeknél például, amelyek a magyar igazgatósági tagjaiknak fizetnek tiszteletdíjat adózásilag hatékony módon, a NAV most már azt is vizsgálni tudja, hogy a társaság bevételeinek mekkora része kerül tiszteletdíjként kifizetésére.

Ezen adatok alapján a NAV akár meg is kérdőjelezheti a juttatások életszerűségét.

A külföldre bejegyezett cégek egy ideig kikerülhetik a rendszert azzal, hogy létrehoznak valamilyen valós gazdasági tevékenységet is, például irodát bérelnek vagy munkavállalókat vesznek fel, de ez lényeges többletköltséggel járhat, és

nem minden esetben jelent garanciát arra, hogy nem kerül sor az információk cseréjére.

A cél az, hogy a külföldön bejegyzett vállalatok felülvizsgálják a struktúráikat, mert vannak esetek, amikor Magyarországról olcsóbban és kockázatmentesebben működtethetők lennének.

Borítókép: Fredrik Öhlander // Unsplash

Oszd meg!

Arra fókuszálunk, hogy mi az emberek természetes erőssége, és a vezetőségi időnket arra szánjuk, hogy megpróbálunk lehetőséget találni nekik, hogy minden nap használhassák ezeket az erősségeiket.

Sheryl Sandberg, a Facebook ügyvezető igazgatója