Közleményben aggódott a minap a Magyar Nemzeti Bank, hogy a Revolutnak nincs hazai leányvállalata, hanem a litván felügyelet alá tartozik. És ez miért baj? Tényleg gond, hogy a litván betétbiztosítási alap méretében kisebb a magyarnál? Vagy csak az a baj, hogy a magyarok többsége nem beszél litvánul?
Elsőre nettó hangulatkeltésnek tűnik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye, a Revolutot érintő figyelmeztetése. A jegybank a minap azt közölte: a litván gyökerű, de immár megannyi országban, így nálunk is szolgáltató Revolut neobanknak nincs itthon leányvállalata, tehát a hazai több százezer ügyfél, a globális 18 millióval egyetemben mind a litván felügyelet és betétbiztosítási alap alá tartoznak, mivel a cég ott szerzett működési engedélyt. A litván alapban viszont jóval kevesebb forrás van, mint a hazaiban, az Országos Betétbiztosítási Alapban, ami lényeges lehet, hogy ha csődbe jutna a Revolut és kártalanítani kellene a betéteseket. Merthogy a fintech cég belépett – többek között – a hitelezési piacra is és egyre több fronton konkurál a hagyományos bankokkal.
Már a közlemény hangsúlya is érdekes, hogy pontosan mi is a MNB gondja.
