30 bázisponttal 1,20 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.
A testület a kamatfolyosón is változtatott, így az mínusz 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti lett – jelentett be az MNB.
A Monetáris Tanács már a legutóbbi ülésén is a szigorítás mellett döntött – megszakítva ezzel egy közel egy évtizedes trendet (amikor is az irányadó kamatláb folyamatos csökkenés után igen alacsony szinten ragadt).
A döntés háttere egyértelmű: a korábbi évekhez képest magasabb infláció ellen lép fel így a központi bank.
Budapest, 2021. július 6. Orbán Viktor miniszterelnök (b) sajtótájékoztatót tart Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökével (j), miután a jegybankelnök társaságában megtekintette az MNB által õrzött aranytartalékot. MTI/Koszticsák Szilárd
A forint erősödött a bejelentés után
A lépés komoly üzenet lehet a befektetőknek és a piacoknak is. A hírre a forint erősödéssel reagált, az euróval szemben ma 362 felett is volt a jegyzés, az MNB bejelentése után 359,4-ig erősödött az árfolyam, vagyis áttört egy fontos szintet.
Ahogy arról a hét elején is írt a Forbes.hu, a piacok is nyomást helyeztek a testületre azzal, hogy a forint gyengült a mértékadó devizákkal szemben a devizapiacon.
A magasabb alapkamat jó ellenszere lehet az inflációnak, ugyanakkor hűti is a gazdaságot. A forintban eladósodott hitelesek törlesztője ugyanakkor nőni fog, hacsak nem – az alapvetően drágább – fix törlesztőrészletű hitelkonstrukciót választottak.
