Ha hihetünk a statisztikáknak, akkor sem színházjegyet, sem múzeumi belépőt nem kaptál karácsonyra. Szemmel alig látható összeget költ az állam, és fordítunk mi magunk is kultúrára: sőt, ezzel az európai lista végén vagyunk.
A brutálisan magas infláció a karácsonyi kiadásainkra és ajándékokra is nagy hatással van. A 2022-ben bevezetett árstop még Matolcsy György MNB-elnök szerint is megdrágította az azévi karácsonyi ünnepeket, de 2023-ban az ünnepi menü akár olcsóbban is kijöhetett, mint a megelőző évben.
Az infláció azonban az ajándékvásárlási kedvre negatív hatással volt, a Világgazdaság szerint az ajándékozók fele csökkentett volna 2022-es képest ezen a költségén. Az ajándékokat a legtöbben (56,9%) a szokásos havi költésükből fedezték, megtakarításból a vásárlók 42%-a gazdálkodott, hitelből 1,1% költött.
Kulturális leszakadásban
Az Eurostat szerint az európai háztartások kiadásaiknak csupán 2,6%-át fordítják kultúrára. Így költésarányosan mindössze öt európai ország (Olaszország, Spanyolország, Litvánia, Bulgária és Görögország), míg reálértelemben három (Litvánia, Bulgária és Görögország) teljesített rosszabbul kulturális költések tekintetében, mint Magyarország.
A kulturális kiadásokat Dánia, Németország és Ausztria vezeti, ezekben az országokban nemcsak a vásárlóerő értéke, hanem a háztartások kultúrára költött jövedelmének aránya is sokkal magasabb.
Az EU-s átlag a legutóbbi vizsgált évben (2020) 2,6% volt, a magyar háztartások költésének duplája.
A sokáig Európa-rekorder magyar infláció természetesen a kulturális költésekre is hatással volt, nyugati szomszédainknál nagyobb mértékben nőttek az árak. Itthon egy év alatt 10%-kal nőttek a kulturális termékek és szolgáltatások árai, Csehországban 7%-kal, Ausztriában 5%-kal, míg Szlovákiában csupán 2%-kal.
Drasztikus visszalépés
Ugyanakkor érdemes látni, hogy 2010 óta fokozatos emelkedés volt tapasztalható mind a színházba, mind a múzeumba járás terén. A trend a koronavírus-járvány alatt megtört, majd 2022-ben visszapattant a 2014-es szintre.
Kulturális termékek drágulása 2022 novembere óta. Forrás: Eurostat (2023)
A KSH által mért kormányzati költéseken meglátszanak a COVID első hullámában kiosztott támogatások ám ez a lelkesedés 2021-re megszűnt.
Különböző termékcsoportok drágulása Magyarországon 2022 novembere óta.
Mi sem, az állam sem
A 2024-es – már elfogadott – költségvetés a kulturális kiadások nominálisan vett 10%-os csökkentésével számol, ez az inflációs hatásokat is belekalkulálva drasztikus visszaesést jelez. A válságon hiába szeretnénk idénre túl lenni, 2024 az ágazatok többségében a megszorítás éve lesz. Az idei költségvetés egyedüli nyertese a honvédség.
Pedig a magyar kultúra számára már a megelőző év sem volt rózsás. Voltak NKA-s pályázatok, amelyek kifizetése „az általános gazdasági környezet és szabályozási kötelezettségek” miatt csúszott el. Tavaly nyáron pedig megérhettük azt is, hogy már a kormánybarát színházigazgatók is keveselték az állami támogatást, a kisebb, független színházak pedig a megszűnés határán lebegtek, míg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál szponzorok híján adományokat gyűjtött.
Mind az államra, mind a fogyasztókra hiába várnak a független művészek, nem látszódnak komoly tendenciák a kultúra finanszírozásának bővülésére. Magyarország minden jel szerint a kultúra finanszírozásának tekintetében is leszakadó pályán halad. Ady 1902-es diagnózisa tehát lényegében változatlan.:
„Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni, zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk.”
Ady endre: Menjünk vissza Ázsiába
QUIMBY-SZTORI, VARGA ZOLTÁN ÉS MILLIÁRDOSLISTA A JANUÁRI FORBES MAGAZINBAN
Megjelent a januári Forbes és benne az 50 leggazdagabb magyar listája. A címlapon Varga Zoltán a legnagyobb független magyar médiacsoport tulajdonosa. A lapban még: a 30 éves Quimby, a Bányai Coffee története, magán-egészségbiztosítás, Horányi Gergő, a Wise igazgatója, a 101 Tigris, Háy János és még sok más. Keresd az újságárusoknál, vagy vedd meg online és lapozz bele azonnal!
