A szegénység és a társadalmi kirekesztődés sokkal több gyereket veszélyeztet, mint korábban, a felnőttek közül pedig a nyugdíjasok a legelégedetlenebbek a jövedelmi helyzetükkel. De mit mutatnak a KSH friss számai? Megéri-e a családtámogatások mellett több gyereket vállalni? Megdöbbentő számok.
A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása a Közép-Dunántúlon 1,4 százalékkal, Budapesten 29 százalékkal haladta meg az országos átlagot.
Minden más régióban az átlag alatt maradt.
– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn megjelent kiadványából.
A reáljövedelem az elmúlt nyolc évben mindig legalább 3,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Tavaly már csak 2 százalék volt a növekedés, az egy főre jutó fogyasztás pedig egy százalékkal nőtt tavaly.
A KSH megvizsgálta azt is, a jövedelmek mekkora része származik munkából, illetve szociális támogatásból. A Dél-Dunántúlon (Pécs és vonzáskörzete) a jövedelmek 26,9 százaléka volt társadalmi jövedelem, míg az Észak-Alföldön (Debrecen, Nyíregyháza és Szolnok térségei) ez az arány csak 20,9 százalék, Budapesten 21,4 százalék.
Egyre többet visz el a bevásárlás
Alapvető szükségletei kialakítására mind az öt jövedelmi ötöd nagyobb arányban költött 2022-ben, mint 2021-ben. A legnagyobb különbség az étel-ital terén volt: a legalsó ötöd jövedelmének 33,4 százalékát költötte erre, míg a legfelső ötöd 23,6 százalékát. Szeszes italra és dohányárura a legalsó ötöd 5,3 százalékot költött, a legfelső ötöd 3,5 százalékot.
Fogyasztásszerkezet a két szélső jövedelmi ötödben 2022-ben. Forrás: KSH
2019-ben még a kiadások 24,4 százalékát tette ki az étel-ital egy átlagos háztartásban, 2022-ben már 27 százalékot – a kisebb fogyasztás ellenére is. A háztartásokban fogyasztott élelmiszerek és alkoholmentes italok volumene ugyanis 7,1 százalékkal csökkent tavaly 2021-hez képest.
Városnyi ember csúszik lefelé
A szegények felzárkóztatásáról nem beszélhetünk, ami 2022-t illeti. A legfelső jövedelmi ötödbe tartozók 3,9-szer többet költöttek, mint a legalsó ötödben lévők, ez az arányszám 2021-ben is ugyanennyi volt. Előbbiek átlagos éves bruttó jövedelme 6 millió 27 ezer forint volt, utóbbiaké 1 millió 246 ezer forint. A tavalyelőtt még 4,3-szeres volt különbség tehát tavaly 4,8-szeresre nőtt.
A vagyoni egyenlőtlenséget jelző Gini-együttható az elmúlt nyolc évben 2021-ben volt a legalacsonyabb (27,4) és tavaly a legmagasabb (29).
A súlyos anyagi és szociális deprivációban élők száma 981 ezer főre nőtt (10,4 százalék), ami jelentős emelkedés a tavalyi 9,1 százalékhoz képest. A relatív jövedelmi szegénységben élők aránya 76 ezerrel, 13 százalékra nőtt tavaly. (Ide az olyan háztartások tartoznak, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát.) A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 19,6 százalékra nőtt. Azt viszont fontos megemlíteni, hogy a kockázatos csoportba tartozók aránya a középfokú végzettségűeknél stagnált, a felsőfokú végzettségűeknél pedig még csökkent is. A felsőfokú végzettségűek éves bruttó jövedelme 40 százalékkal meghaladta az országos átlagot, az alapfokúaké 42 százalékkal elmaradt attól.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a gyerekek és az alapfokú végzettségűek körében nőtt a legnagyobbat. Tavalyelőtt a gyerekek 18,1 százaléka tartozott ebbe a csoportba, tavaly már 24,4 százalékuk. A KSH szerint ennek elsődleges oka az, hogy a szegény családokban magas az átlagos gyerekszám.
A KSH kitért a roma népesség szegénységmutatóira is. A romák 42,2 százaléka relatív jövedelmi szegénységben élt tavaly, ami óriási növekedés a tavalyelőtti 33,2 százalékhoz képest. A súlyos anyagi deprivációban élő romák aránya is nőtt tavaly, 46,7 százalékról 51 százalékra.
A roma népesség szegénységmutatói. Forrás: KSH
Nem éri meg (nagy) családot alapítani?
A jövedelmek megoszlása családtípusok szerint érdekes mintázatot ad. A két felnőttből és egy gyermekből álló családok jövedelme megegyezett az országos átlaggal, a többi gyerekes háztartástípusé alatta volt. A három vagy több gyermeket nevelő családok egy főre jutó jövedelme az országos átlag alig kétharmadát tette ki. Eközben a gyermektelen háztartások relatív jövedelmi pozíciója javult – 16,2 százalékkal magasabb az országos átlagnál.
Leginkább azok a háztartások kerültek a perifériára, ahol két felnőtt három, vagy több gyereket nevel.
A három, vagy annál több gyermekes háztartásoknak már a 25 százaléka relatív jövedelmi szegénységben él.
Tavalyelőtt még ezeknek a háztartásoknak a 21,6 százaléka tartozott a veszélyeztetett csoportba, tavaly már 30,1 százalék.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya háztartástípusok szerint. Forrás: KSH
Fehérvár, Tatabánya erősödik
Nem mindenhol maradt az infláció alatt a bevételek emelkedése. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 24,3 százalékkal nőtt a Közép-Dunántúlon (Székesfehérvár és Tatabánya környéke) és 24,2 százalékkal Pest régióban tavaly.
Ennek megfelelően a kockázatos csoportba tartozók aránya is a Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb, 10,9 százalék. A budapestiek 12 százalékát fenyegeti a szegénység, vagy a társadalmi kirekesztődés, Észak-Magyarországon pedig – a tavalyelőtti 25 százalék után – már 31,7 százalék az arány. A jövedelmi szegénység is a Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb. Érdekesség, hogy a biztonságérzete is az itt élőknek a legmagasabb: sötétedés után a közép-dunántúliak 91,8 százaléka érzi magát biztonságban az utcán, míg az Észak-Magyarországon élőknek 74,2 százaléka.
Sokaknak nem telik nyaralásra
A súlyos anyagi és szociális deprivációt 13 adat szerint méri a KSH. Ezek között van például, hogy egy háztartásban élők megengedhetik-e maguknak, hogy egy hétre elutazzanak pihenni. A magyar lakosság 43,9 százaléka ezt nem teheti meg. Egy másik mérőszám is beszédes: tavalyelőtt a háztartások 4,7 százaléka nem tudta felfűteni a lakókörnyezetét, tavaly már 8 százaléknak okozott ez nehézséget.
Az anyagi és szociális depriváció feltételeiben érintettek aránya Magyarországon. Forrás: KSH
Az anyagi helyzetünkkel való elégedettség attól is függ, melyik generációba tartozunk. A legkevésbé a 55-64 évesek és a 75 évvel idősebbek elégedettek az anyagi helyzetükkel, ami nem meglepő: a 65 éves, vagy idősebb egyedül élő nők egyharmada szegénységben élt tavaly.
A háztartások életszínvonala egy évente megjelenő KSH-kiadvány, néhány adatot kivéve 2022-es adatokat összegeztek. Ebben tehát nincs benne az infláció januári tetőzésének és a kiskereskedelmi forgalom márciusi mélypontjának a hatása sem. Jövő novemberben ezek következményeit is megnézhetjük.
