Mivel a nyugati szövetségesek célja, hogy gazdaságilag megbénítsák Oroszországot az Ukrajna megszállása miatt kiszabott szankciókkal, felmerült, hogy Moszkva teret nyerhet a kriptovaluták révén, amelyek jellemzően decentralizált hálózatokon alapulnak és nem támaszkodnak központi hatóságokra. Ez eddig jól hangzik, de mennyire reális, hogy az oroszok a kriptoeszközökkel játsszák ki a szankciókat?
Az ukrajnai invázió nyomán amerikai és európai szankcióhullámot láthattunk Oroszország ellen, amely a pénzintézeteket, elit- és kulcsfontosságú ágazatokat – mint például az energiaipart, bányászatot, távközlést és a közlekedést – mind-mind sújtották. Az ország devizatartalékainak nagy részét befagyasztották, Oroszország szuverén adósságát is szankcionálták, ami azt jelenti, hogy többé nem gyűjthet pénzt nyugatról, illetve nem kereskedhet hitelekkel az amerikai vagy európai piacokon.
SWIFT-Off / Crypto-On
A szankciók leginkább az orosz jegybankot, egyes állami vállalatokat és oligarchacsaládokat célozzák és olyan intézkedéseket tartalmaznak, mint az orosz bankok eltávolítása a SWIFT-ből – belgiumi székhelyű, kifizetésekkel kapcsolatos üzenetküldő szolgáltatása –, amely világszerte segíti a bankokat pénzügyi tranzakciók végrehajtásában.
Az ilyen lépések célja Oroszország pénzügyi piacokhoz való hozzáférésének korlátozása, mivel a SWIFT meghatározó szerepet játszik a nemzetközi kereskedelem finanszírozásában – több mint 11 ezer intézményt fed le a világ több mint 200 országában. Az oroszok számára így most nehezebb lesz külföldre importálni, exportálni vagy befektetni.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke figyelmeztetett, hogy
az Európai Uniónak gyorsan el kell fogadnia a kripto-szabályozást, amely megakadályozza, hogy Oroszország kikerülje a szankciókat.
Bár, ennek elfogadása és hatálybalépése időbe telhet, az orosz-ukrán háború figyelmeztető lehet a világ kormányai számára, hogy felpörgessék a kriptóval kapcsolatos szabályozási front eseményeit.
A készpénz kriptón keresztüli mozgatásához, mindenképpen kell lennie valamilyen szintű pufferelésnek.
Hacsak egy orosz vállalat nem szerepel a szankciós listán, semmi nem akadályozhatja meg abban – például egy egyesült államokbeli székhelyű vállalatot –, hogy kriptopénzzel fizessen egy orosz cégnek azért, hogy csak tranzakciót folytassanak. Ráadásul bármely ország vagy magánszemély, aki kriptóba fektetett, könnyedén átválthatja azt dollárra. Ez tenné lehetővé, hogy Oroszország devizához jusson – amiből vásárolhatna rubelt, hogy stabilizálja valahogy annak árfolyamát.
Moszkva üvegzsebe
Oroszország megpróbálhatja a kriptopénzeket pénzmosásra és a szankciók kijátszására használni, de ez azt jelenti, hogy az orosz szereplőknek kapcsolatba kell lépniük a tőzsdékkel, a tőzsdén kívüli (OTC) brókerekkel és más kriptovaluta üzletekkel – amit a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) virtuáliseszköz-szolgáltatóknak (VASP) nevez. Oroszország összesen több mint 340 VASP-vel rendelkezik, amelyeket az oroszok a szankciók kijátszására használhatnak fel – Ukrajna 170, Észtország 360 és Fehéroroszország 10 ilyen virtuáliseszköz-szolgáltatóval bír.
Komoly kockázatok
Mivel sok VASP rendelkezik robusztus pénzmosás-ellenes (AML) programmal tranzakciófigyeléssel, virtuális pénztárca átvilágítással és egyéb AML-ellenőrzéssel, az orosz szereplőknek problémás lehet magas kockázatú eszközszolgáltatókhoz fordulni. Ráadásul nagyon nehéz olyan mennyiségű dollármilliárdot levonni a kriptó-pályáról, amelyre a háborúhoz szükség van. Nincs akkora likviditás, amellyel pótolni lehetne azt a hiányt, ami a szankciók által keletkezett.
Az orosz központi bank 630 milliárd dollárnyi tartalékot halmozott fel, amely a világ főbb valutáiban elhelyezett betétekből és eszközökből áll.
Ehhez képest
- a Bitcoin teljes piaci kapitalizációja hétfőn 790 milliárd dollár volt,
- míg a teljes kriptopiaci kapitalizáció 1,85 billió dollár a CoinMarketCap szerint.
Több a probléma Moszkva előtt, mint a lehetőség
Mit léphetnek a kormányok a pénzmosást és a szankciók elkerülését elősegítő orosz és más VASP-ekre válaszul? Szankcionálhatják az orosz székhelyű és a kapcsolódó VASP-ket. Láttunk már ilyet, 2021 szeptemberében az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközellenőrző hivatala (OFAC) szankcionálta az oroszországi székhelyű SUEX-kriptotőzsdét, egy váltságdíj kifizetésének elősegítése miatt. Ugyanilyen könnyen célba veheti a nem megfelelő VASP-ket a szankciók kijátszásának vagy más tiltott tevékenységnek az elősegítése miatt. 2021 novemberében az OFAC, a Chatexet követte meg a tiltott tevékenységek elősegítése miatt. Akik új utakat keresnek a szankciók megkerülésére, ezekhez a szolgáltatásokhoz fordulhatnak.
Mivel az orosz szereplők kriptovalutát próbálnak használni az alapok mozgatására, a megfelelő VASP-knek ébernek kell lenniük és szigorú szankció-megfelelőségi ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk.
A Biden-adminisztráció arra kéri a kriptotőzsdéket, hogy biztosítsák, hogy orosz magánszemélyek és vállalkozások ne használjanak kriptovalutákat, az amerikai szankciók elkerülése érdekében – írja a Bloomberg. A Binance, a világ legnagyobb kriptotőzsdéje blokkolja a szankciókkal érintett orosz ügyfelek számláit – jelentette a Reuters.
A bitcoin árfolyama amúgy dollárban nagyot erősödött az invázió megindítása óta, mondhatni, a háborús helyzet egyik nyertese a piacokon a bitcoin. Sok orosz menti ide a megtakarításait a szankciók elől, ezt ugyanis nem tudja ellenőrizni a kormányzat. A kriptoeszközök ugyanakkor népszerűek lettek Ukrajnában is, sőt a segélyek egy része is így jut célba a háború sújtotta régiókban.
