Megvolt a második nagy kamatfizetős hónap, amikor az inflációkövető Prémium Állampapír kifizette a 2022-es infláció alapján járó összegeket. A mintegy 250 milliárd forintból most is meglehetősen kevesen forgatták vissza állampapírba a kamatokat, (nagyjából a pénzek fele marad), közben bizonyosan sokan vakarják a fejüket, hogy mi is lenne ezzel kapcsolatban a jó döntés. Ács világa.
Pár szempont csak a legfrissebb fejlemények alapján.
- A témába vágó legutóbbi cikkem állításai ma is érvényesek. A sajtóban legkevésé taglalt szempontot hadd említsem mindenekelőtt újra: a népszerűségi listán a Prémium helyébe lépő 3 éves Fix és a Bónusz papírok is 3 havonta fizetnek kamatot, ezek újrabefektetésére folyamatosan figyelni kell. Az ezzel kapcsolatos folyamatos macerát is érdemes figyelembe venni akkor, amikor állampapírt választunk.
- Az inflációkövető állampapír jövőre visszakapja inflációkövető jellegét és az idei éves átlagos infláció alapján fizet. Mivel idén a következő hónapokban kifenekel az infláció majd utána jó eséllyel emelkedik, az átlag valószínűleg alacsonyabb lesz, mint amit decemberben látunk az év azonos időszakához viszonyítva. De bekavarhat, ha a júniusi választások után a költségvetés borulását megszorításokkal kezeli a kormány, ez nyilván dezinflációs hatású. Ezzel együtt is az elemzői konszenzus az éves átlagos inflációra 4,5 százalék körül jár, ez alapján elég harmatos kamatot kap a PMÁP a jelenlegi fix 7,9 százalék után jövő áprilistól, 5 százalék körülit.
- A jelenlegi inflációs várakozások alapján az idei 4,5 százalék után jövőre 4 százalék körüli éves átlagos érték várható, ez alapján teljesen racionális döntés a befektetők részéről, hogy a fix 7 százalékos papír felé allokálják a legnagyobb pénzeket – mármint aki marad a lakossági állampapíroknál. Ebből most új sorozat érkezik, de ez semmit se jelent, ugyanaz a kondíciója, csak kicsit későbbi a lejárata.
- A diszkontkincstárjegy-hozamhoz kötött Bónusz-papírok nagy előnye változatlanul az, hogy a prémiuma az első három évben 1,5, 3 és 5 év között pedig már vaskos 2,5 százalék. A 3 hónapos dkj-hozam az aukciókon az elmúlt hetekben 6,8 százalék körülről 6,5 százalék közelébe csúszott vissza, most következik az a négy aukció, ami meghatározza majd az 5 éves papír április végétől július végéig fizetendő kamatát. Úgy tűnik, ez marad (évi) 8 százalék környékén. Most erre a négy hónapra látunk előre nagyjából, utána csendes lecsorgás benne van a pakliban, de az első évben valószínűleg a Bónusz hozama magasabb lesz, mint a Fixé.
Ha tartós béke, nyugalom és lassú hozamcsökkenés marad a trend, akkor a Fix 3 évre valamivel többet hozhat, de aki 3 éven túlra tervez, annak a 2,5 százalékos prémium miatt a Bónusz tűnik jó vételnek – persze fogalmunk nem lehet, hogy három év múlva milyen feltételekkel lehet majd újra befektetni a lejáró pénzeket.
- Eurós papír? Sokan számítanak a forint további gyengülésére, az elemzői konszenzus is ebbe az irányba fordult, az elmúlt hetekben azonban kiderült, hogy ezt a jegybank és a kormány is csak akkor tolerálja, ha nagyon lassan megy végbe.
Amikor az árfolyam a múlt héten majdnem elérte a 400-as szintet, mindkét oldalról forinterősítő üzenetek jöttek: a jegybank a lassú kamatvágás ígéretét közvetítette a piaci szereplők felé, a kormány meg azt mondta, mégse írja át a jegybanktörvényt az eredetileg tervezett formában, csorbítva a számára renitens erőnek tűnő MNB függetlenségét.
A jegybank kihangsúlyozta a heti kamatdöntéskor, hogy árfolyamcélja nincs, de az inflációs a korábbinál sokkal nagyobb mértékben befolyásolja az árfolyam, tehát neki figyelnie kell rá. Mindez arra utal, hogy az olyan foritngyengülést, ami begyorsulhat, ami újabb devizásítási hullám felé lökheti a lakosságot, mindeképp el akarnak kerülni. Persze a lassú gyengüléssel is kiegyenlítődhet a forintos és az eurós állampapírok közti kamatkülönbség, minden eshetőségre felkészülve érdemes az eurósból is tartani valamennyit.
- Természetesen nagy szalagcímekkel ment végig a sajtón, hogy megint rontották a feltételeit állampapíroknak, ez azonban azt a két típust érinti, amik eddig se igazán voltak versenyképesek. Az eddig 6,5 százalékos Kincstári Takarékjegy és az Egyéves Állampapír helyett eddig is a 7,9 százalékos PMÁP volt a nyerő 1 évre – azzal együtt, hogy az eladásért 1 százalékot levonnnak. Az előbbi két papír most már csak akkor lehet jobb, ha valaki azt feltételezi, hogy a PMÁP eladásakor legalább 2 százalékra növelik a levonást, ami igencsak valószínűtlen.
