Megjelent a legfrissebb európai inflációs rangsor: az Eurostat adatai alapján a magyar áremelkedés üteme volt a 6. legmagasabb az Európai Unión belül idén júliusban. Árstopok nélkül még feljebb is lennénk.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) már múlt héten közzétette a júliusi magyar inflációs adatot. Ugyanakkor a 20 éves rekordot megdöntő hazai áremelkedés „csak” a 6. helyre volt elég az európai statisztikai hivatal ma közzétett adatai szerint, ami országok közötti összehasonlításra is alkalmas.
- Az élen Észtország végzett 23,2 százalékos inflációval.
- Őt követi a másik két balti állam, szintén 20 százalék feletti értékekkel.
- A 4-5. helyet szintén két kelet-közép-európai ország (Csehország, Bulgária) foglalja el.
- Magyarországon pedig 14,7 százalékkal emelkedtek az árak egy év alatt.
A teljes EU-ban valamennyivel alacsonyabb, 9,8 százalékos volt a júliusi drágulás, az eurózónában pedig 8,9 százalékos.
Mennyi az annyi?
A KSH által közzétett hivatalos infláció 13,7 százalék volt júliusban. A ma közzétett Eurostat-adat ennél még magasabb is (14,7 százalék), mert az uniós hivatal az EU-tagállamok közötti összehasonlíthatóság érdekében némiképp eltérő mutatót (harmonizált fogyasztóiár-indexet) számít ki.
A hazai inflációt ugyanakkor jelentősen lefelé nyomják a kormány által bevezetett hatósági áras intézkedések (benzinárstop, élelmiszerárstop, rezsicsökkentés). Ezt előszeretettel hangoztatja a kormányfő is, február elején például 2,9 százalékpontra becsülte az inflációmérséklő hatást. A Magyar Nemzeti Bank szakértői a júniusi Inflációs Jelentésben úgy számoltak, hogy az idei inflációt
- a rezsicsökkentés 1,5 százalékponttal,
- az élelmiszer- és benzinárstop pedig 3,2 százalékponttal csökkenti.
Júliusban még teljes pompájában érvényben volt a rezsicsökkentés, így az infláció ezek nélkül akár 3-5 százalékponttal is magasabb lehetett volna, amivel már a rangsor 4. helyén lennénk, Bulgáriát és Csehországot megelőzve.
A rezsicsökkentés részleges kivezetésével augusztustól tovább gyorsuló inflációra számíthatunk, a piaci elemzők többsége és az MNB szerint 20 százalék körüli értékek sem kizártak.