F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

Inkább magánorvoshoz mennél? Ezt gondold át, mielőtt biztosítást kötsz

Az egészségbiztosítás díja mindaddig kidobott pénz, amíg be nem üt a krach. Ettől még nem úri huncutság áldozni rá, mert bár a biztosítások Bentley-je akár milliós tétel is lehet évente, meglepően kevés pénzzel is el lehet indulni, és nagyon rá lehet kapni az ízére. Aki kipróbálta, rögtön rózsaszínben látja a magyar egészségügyet.

Így kezdődik a márciusi Forbesban közölt kiadós egészségbiztosítási összeállításunk, amelyben konkrét tapasztalatokkal és nagyon konkrét számokkal igyekszünk segíteni az eligazodást az egészségbiztosítások piacán. Ez a piac ugyanis nagyon gyors ütemben fejlődik, egyre több biztosító egyre több terméke szolgálja ki az egyre bővülő igényeket, és egyre hasznosabb megoldások vannak arra az esetre, ha valaki szeretné kikerülni, de legalábbis megnyugtatóan kiegészíteni a hazai állami egészségügyi ellátását.

A márciusi Forbes címlapja

A márciusi Forbes címlapja

Itt most csak egy kis ízelítőt adunk abból, amivel a magazinban hat oldalon keresztül foglalkozunk: felvetjük a legfontosabb kérdéseket, amiket érdemes átgondolni, mielőtt valaki biztosítást köt, és megpróbáljuk eloszlatni a leggyakoribb tévhiteket.

1) Az egészségbiztosítás biztosan nagyon drága

Igen is, meg nem is. A mezőny nagyon széles pályán halad: a ma elérhető legolcsóbb biztosítás mindössze havi 83 – évente 996 – forintba kerül, ez az egyik hazai egészségpénztár kiegészítő terméke. A másik véglet a MediHelp legkomplexebb csomagja, ezért már évente egymillió forintot (életkortól függően többet) is elkérnek. – Részletek, számok, konkrét példák a magazinban!

2) Az állami egészségügyet úgysem lehet teljesen kikerülni

Igaz is, meg nem is. Mivel a hazai magánegészségügyi intézmények – magánkórházak, magánrendelők – fekvőbetegellátást nem, vagy korlátozott esetben nyújtanak, a legtöbb hazai biztosítási csomag befejeződik az ambuláns műtéteknél, egynapos sebészetnél.

Persze nem alaptalan abban bízni, hogy ha valaki odafigyel a prevencióra, akkor megelőzhet, vagy nagyon korán elcsíphet és kisebb beavatkozással gyógyíttathat mondjuk egy daganatos betegséget, de nincs az a biztosító, amelyik erre garanciát adna.

Van azonban olyan biztosítási csomag (több is a piacon), amely révén külföldön kezeltetheti magát az ember, így a legsúlyosabb, legnehezebben és legdrágábban gyógyítható betegségeknél is magánklinikára vagy a világ legjobb specialistáihoz kerülhet. – Melyik biztosító? Mennyiért? Részletek a magazinban!

3) Alig járok orvoshoz, minek fizessek évi 200–300 ezer forintot biztosításra?

Logikus és tipikus érvelés, mégis vitatható. A biztosítást definíció szerint az előre nem látható eseményekre találták ki, tehát nem biztos, hogy azt érdemes alapul venni, hogy most ki, mennyit költ magánorvosokra. A biztosítás akkor mutatja meg igazán az értelmét, amikor nagy gáz van, de akkor nagyon értékes lehet. Továbbá azok értékelik leginkább, akik többet törődnének az egészségükkel, és szeretik, ha gyorsan, kulturáltan, sorban állás és borítékok nélkül járhatnak vizsgálatokra, és azokat le is szervezik helyettük. – Három biztosított mesél sokéves tapasztalatáról a Forbesban!

A márciusi lap már a standokon: címlapon Fucsovics Márton, belül Magyarország legértékesebb sportolóinak listája, interjú Pál Feri atyával, és minden, amit a kormány szülésösztönző programjáról vagy az egészségbiztosításokról tudni érdemes.

Lapozz bele a magazinba!

Nem rohasztják, lerohad az magától is – Kovácsy Zsombor a magyar egészségügy 5 legnagyobb bajáról

A homeopátia csak egy hókuszpókusz, a paramamik nem segítenek – 7 erős mondat a tévhitek ellen harcoló gyerekorvostól

Olvasd el Pénz rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő