Jó eséllyel egy stagflációs helyzettel kell majd szembenéznie Magyarországnak, vagyis az elszálló infláció mellett a gazdaság is lassulhat. Nemcsak a forint gyengülésére és a Budapesti Értéktőzsde részvényindexének, a BUX-nak a lejtmenetére érdemes figyelni, hanem egy másik tőkepiaci indikátorra, a hozamgörbe alakjára is.
Móricz Dániel, a Hold blogon azt írja, utóbbi már egy ideje stagflációt jelez előre Magyarországon. A hozamgörbe utoljára 2008-ban volt ennyire inverz, akkor voltak utoljára relatíve ennyire magasan a rövid kamatok a hosszú kamatszinthez képest. Ez alapján jó eséllyel valami „ió” végű gazdasági forgatókönyv valószínűsíthető itthon, ezúttal nem mezei recesszió, hanem stagfláció, írta a szakértő.
A hozamgörbe már ősszel jelzett
Bár a háború és a szankciók nyilván drasztikusan átírták a gazdasági kilátásokat, a hozamgörbe alakja már 2021 novemberében jelezte a bajt – a komoly gazdasági lassulást és eközben a fokozódó inflációs nyomást. A 2 éves kamatswap szintje akkor emelkedett a 10 éves fölé.
Tavaly ősszel azonban a forint árfolyama még stabilan a 360-370-es sávban ingadozott és a BUX index is sok éves csúcsot döntött, érdemi gazdasági lassulásra nem számítottak a makroelemzők sem.
A bruttó hazai termék (GDP) növekedésre vonatkozó előrejelzések még most is elég optimistának tűnnek. A Bloomberg szerint 2022-ben 4,7, 2023-ban 3,8 százalékos reál GDP bővülést várnak az elemzők, és a közeljövőben mindössze 5 százalékos valószínűséget adnak a recessziónak.
Ha recesszió nem is lesz, a gazdaság érdemi lassulására jó eséllyel számíthatunk, és nem csak a háború és a külső környezet romlása (energiaársokk, befékező kínai építőipari konjunktúra, fellángoló ázsiai covid-hullám, továbbra is akadozó ellátási láncok, az elszálló infláció miatt globálisan szigorodó monetáris politika, erős dollár, fejlődő világot sújtó élelmiszerársokk) miatt. Ebben a helyzetben valószínűleg az Európai Központ Banknak (EKB) is tovább kell csökkentenie a 2022-re várt 4,2 százalékról 3,7 százalékosra mérsékelt eurózóna növekedési várakozását.
Magas infláció, lassuló gazdaság, inverz hozamgörbe
A növekedési kilátások Európában mindenhol romlottak, de Magyarországnak annyiban mindenképpen rosszabb a helyzete régiós társainál, hogy semmi tere nincs fiskális élénkítésre, sőt, jelentős költségvetési szigorításra kényszerül majd a választásokat követően.
Ennek komoly gazdasági lassulás lesz a következménye, de a már jó ideje gyorsuló pénzromlási ütem miatt ez nem feltétlenül jár majd együtt az infláció mérséklődésével. Egyszerűen megemelkedtek az inflációs várakozások, a gazdasági szereplők működésébe egyre inkább beépül az áremelés természetessége. (Még akkor is, ha a kormány egyre több helyen vezet be árstopot. Ezek a hivatalos inflációt ugyan elnyomják, de idővel ezeket rendbe kell tenni, tehát a pénzromlást csak elodázzák.)
Jó eséllyel tehát egy stagflációs helyzettel kell majd szembenéznie Magyarországnak.
Ennek a kockázatát tavaly ősszel a forint árfolyama és a hazai részvénypiac még nem tükrözte, az emelkedő infláció problémáját azonban a kötvény- és kamatswappiac már akkor jelezni kezdte.
Már ősszel látszott, hogy az egyre fokozódó inflációs nyomás megállításához érdemi költségvetési és monetáris politikai szigorítás kell. Eközben a választásokra készülve a kormány minden idők talán legnagyobb költségvetési stimulusát (fél év alatt nagyjából 15 százalékos GDP-arányos deficitet kreálva) csinálta meg, így az MNB hiába kezdte el már nyáron a kamatok emelését, az inflációs várakozások nem csökkentek. A bérek kétszámjegyű mértékben emelkednek, és most félő, hogy ez tartósan beépül a várakozásokba, különösen a háború miatt elszálló alapanyag és energiaárak, valamint a gyengülő forintárfolyam hatására.
A választások után tehát egyrészt komoly költségvetési szigorítás kell, másrészt az inflációs várakozások miatt a jegybank nem engedheti meg, hogy lazítson a monetáris politikán. Ezért történik az, hogy a rövidebb távú kamatvárakozások sokkal többet emelkednek, mint a hosszúak, ezért invertálódik a hozamgörbe.
A teljes elemzés itt olvasható.
Kapcsolódó:
Ez messze túlmutat Oroszország letérdeltetésén – Szalay-Berzeviczy Attila szankciós hadviselésről, az első világháború leckéiről és a dráguló életről
