Hogy a magyar inflációs helyzet mennyire rossz, azt talán az mutatja a legjobban, hogy még a rekordmagas szint csökkenése is milyen fájdalmas. A pénzromlás üteme ugyan tényleg alacsonyabb, de még mindig nem bukott a mutató 20 százalék alá. Mire számíthatunk?
Júniusban még mindig 20 százalék felett volt a pénzromlás üteme éves összevetésben – derült ki a KSH múlt héten közölt adataiból. Az elemzők körében is nagyjából ez volt a konszenzus, bár volt, aki azt mondta, hogy valamivel 20 százalék alatt is lehet az infláció. Ez talán csak a kormánynak kedvezett volna kommunikációs szempontból.
Tavaly szeptemberben emelkedett először 20 százalék fölé az inflációs ráta.
Azóta 10 egymást követő hónapban volt éves alapon a pénzromlás üteme nagyobb, mint 20 százalék.
Mindezt úgy, hogy a kormány gyakorlatilag kézzel nyúlt bele az árakba: az ársapkák mellett kötelezően előírt akciókat is. Mindez csak arra volt elég, hogy hiány alakuljon ki a hatóságiáras termékekből.
Benézték
A covid lezárások után elszabaduló inflációt nemcsak a magyar, hanem a világ vezető jegybankjai is alaposan benézték. Most épp mindenki a reputációja visszaállításán dolgozik, csakhogy most aztán tényleg patikamérlegen kell adagolni az ellenszert: a túl magas kamatok ne okozzanak fájdalmas recessziót, de az infláció se ragadjon magas szinten.
Míg a világ nagy jegybankjai azt mérték fel rosszul, hogy a járvány alatt a gazdaságba kitolt pénzek nem gerjesztenek majd extrán magas inflációt, nálunk a választási hajrában kiszórt ingyen pénzek is alaposan meglökték az árakat. A kiskereskedelmi láncokra kivetett és azóta egyszer már megemelt különadó, valamint a hatósági árak csak erre rakódtak aztán rá (az ársapkás termékeken elszenvedett veszteségeiket a kereskedők szétterítették a teljes termékportfóliójukon).
A 2022 szeptemberi adatban már benne volt a rezsicsökkentés átírásának hatása, alapvetően az lökte a mutatót a 20 százalékos szint fölé. Az egy évvel ezelőtt augusztusi árakban ugyanakkor a hatósági benzinár korlátozása már érzékelhető volt (akkor 15,6 százalék volt éves alapon a pénzromlás üteme). Mindez azért érdekes most, mert az ún. bázishatás miatt nyártól várják az elemzők az infláció nagyobb arányú csökkenését. A kormányzati döntések miatt tavaly augusztusban és szeptemberben éves alapon nagyot nőtt az infláció 2022-ben, ezek az egyszeri hatások fognak most kiforogni a rendszerből. A tavalyi magasabb bázishoz képest így kevésbé lesz majd drasztikus az emelkedés mértéke a nyártól.
Így “néz ki” az infláció. Energia és élelmiszerárak: ezek húzzák a drágulást. Forrás: KSH
Év végén jöhet a 10 százalék alatti infláció
„Az általános konszenzussal összhangban jelentős mérséklődésre számítunk a hazai inflációban az év második felében, amely alapvetően a bázishatásoknak köszönhető. Várakozásunk szerint decemberben már nagy eséllyel 10 százalék alatti inflációt láthatunk” – erősítette meg a Forbes.hu kérdésére Maróti Ádám, a Hold Alapkezelő részvénypiaci elemzője.
A szakember szerint ugyanakkor gazdaságpolitikai szempontból a következő évi inflációs folyamatok sokkal meghatározóbbak lesznek és a piaci szereplőket is ez érdekli leginkább.
Az infláció ugyanis könnyen jön – de nehezen megy.
Gazdaságtörténelmi tapasztalatok alapján hosszú évekig tarthat, amíg egy kifejezetten emelkedett inflációs időszak után a jegybank képes visszaterelni az inflációt a cél közelébe. (Ez Magyarországon a 3 százalékos szint. Ettől egyelőre nagyon messze vagyunk.)
„Ez leginkább abból fakad, hogy ilyenkor az inflációs várakozások könnyen magasan ragadhatnak. Jellemző ezen időszakokra, hogy már eltűntek azok a költségsokkok, amelyek eredetileg az infláció megugrásáért feleltek. Azonban a gazdasági szereplők a múlt alapján továbbra is magasabb inflációra számítanak és e szerint hozzák meg az árazási döntéseiket. Ez pedig klasszikus ár-bér spirálhoz vezethet.”
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a jelenlegi kilátások szerint
novemberben kerülhet 10 százalék alá az infláció. Az év végén 7 százalék körül alakulhat. Éves átlagban pedig 17,8 százalékos lehet.
Geopolitikai feszültségek: meg fogjuk fizetni az árát
A munkapiac a nyugati világ számos országában nagyon feszes, igaz ez Magyarországra is. A munkaerőhiány miatt így a munkáltatók kénytelenek lekövetni a munkavállalók igényeit, akik a megemelkedett árak miatt több fizetésért hajlandók dolgozni – és jó az alkupozíciójuk is.
A következő évek meghatározó trendje lesz, hogy Európába kapacitások települhetnek vissza – elsősorban a geopolitikai feszültségek miatt. Ez inkább az egyre jobban kiéleződő amerikai-kínai viszony miatt lehet így, de nem független az orosz-ukrán háborútól sem.
Maróti szerint ez a magasabb gyártási költségeknek köszönhetően az árak további emelkedését eredményezheti az öreg kontinensen és az importált infláción keresztül Magyarországon is.
Egy fontos trendfordulón már túl van az infláció
Augusztustól elköszönünk a hatóságiáras élelmiszerektől, de ezek súlya nem magas a KSH inflációs kosarában, és valószínű, hogy a beszakadt kiskereskedelmi forgalom inkább lefele nyomja majd az árakat. Úgy tűnik, az élelmiszerárak tetőztek, itt a trendforduló.
Az élelmiszerek idén júniusban 29,3 százalékkal kerültek többe, mint 2022 azonos időszakában. Tavaly júniusban azonban még csaknem 3 százalékos drágulás ment végbe a megelőző hónaphoz képest.
Így is nagy szám, hogy éves összehasonlításban 30 százalék alá mérséklődött az élelmiszerek drágulásának mértéke (havi szinten, májushoz képest 0,4 százalékkal lettek olcsóbbak az élelmiszerek).
Forrás: KSH és MBH Bank
„A havi átárazódást tekintve hasonlóra legutóbb két éve, 2021 júniusában volt példa, azóta szinte folyamatos emelkedést láthattunk. Ez a trend most megfordult, legnagyobbrészt a mezőgazdasági termelői árak jelentős csökkenése, ennek a bolti árakban már érezhető hatása, illetve a kiskereskedelmi forgalom mérséklődése miatt” – ezt már az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői hangsúlyozták az inflációs adat utáni elemzésükben.
Miért kerül ennyibe a kenyér?
2022 júniusához viszonyítva 48,6 százalékkal került többe a kenyér, több mint 40 százalékkal drágultak a tejtermékek, a tojás, 33 százalékkal a péksütemények, 30 százalékkal a száraztészta. Emellett 18,3 százalékkal kell többet fizetni a szalámikért, 21 százalékkal a párizsiért, egyéb felvágottakért. A sokáig rendkívüli mértékben dráguló sajt ára is lassabb ütemben – 23,3 százalékkal emelkedett –, mint tavaly ilyenkor. Összességében a nyerstejárak csökkenése kedvezően hatott és hat a jövőben a tejtermékek fogyasztói áraira, azonban a búzatermékpályán a markáns csökkenés még várat magára.
„Az aratás elkezdődött, hamarosan lekerülnek a búzaszemek a táblákról. Az új búza már lényegesen alacsonyabb áron kerül a malmokba, az onnan kijövő liszt alacsonyabb ára pedig fogyasztói oldalról kedvezően fog hatni a bolti árakra” – mondja Héjja Csaba, az MBH Bank elemzője.
A búza árában bekövetkezett, 50 százalék feletti áresés nem fog teljes egészében megjelenni a kenyér árában.
„Az az ár ugyanis, amelyet a polcokon látunk, csak 30-40 százalékban függ a búza árától. Mire az asztalunkra jut a kenyér, addig jelentős energiaköltséggel, munkaerő- és szállítási költséggel kell számolni, nem beszélve az egyéb, például marketingjellegű kiadásokról” – így Héjja.
Erre a számra érdemes majd figyelni
Hogy mennyire makacs a drágulás, azt leginkább a folyamatosan ingadozó élelmiszer és üzemanyagárak nélkül számított maginfláció képes megmutatni. A jövőben majd érdemes azt figyelni, mit mondanak az elemzők ennek alakulásáról.
AZ MNB júniusban kiadott inflációs jelentése erre az évre 17,7–19,6 százalékos sávban határozta meg a maginflációs előrejelzését, jövőre pedig 4,6–7 százalék közé tette.
Azaz: jól eladható lesz majd, hogy végre egyszámjegyű lesz az infláció és ez év végére akár össze is jöhet, de a nagy feladvány, hogy hogyan süllyed majd az infláció 5 százalék alá. Az MNB szerint csak két év múlva reális, hogy elérjük a 3 százalékos jegybanki célt.
A Hold is ezzel számol: a következő években egyszámjegyű lesz a drágulás üteme, de a jegybanki cél felett marad. A jövő évi inflációba beépülhet a kormány pár friss intézkedése, de sok a bizonytalan tényező is.
2024-ben az év elején a jövedékiadó-emelés drágítani fogja az üzemanyagokat, és hatalmas kérdés, milyen lesz a tél.
Ha jóval hidegebb lesz a tavalyinál, akkor az energiafogyasztáson keresztül megjelenhet az inflációs mutatóban (a gázárra ráadásul a forint is nagyon érzékeny). Németh Dávid emellett vannak további nyitott kérdések, például a bérdinamika alakulása, valamint az év eleji átárazások hatása. Összességében most 6 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani 2024-ben.
