Rekordon az amerikaiak hitelkártyaadóssága, ahol rekordszinten a kamat is. A Fed pedig nemcsak kemény, de az is akar maradni, Powell mentené az örökségét. Ezt mind jó, ha észben tartják a befektetők. Na, és mi vár a forintra? A befektető levele, VII. rész.
Rögtön egy jó hírrel vidítom fel e befektetői hírlevél hűséges olvasóit: ez a nyárközepi kiadás könnyebben emészthető és lazább szerkezetű lesz a szokásosnál. Nem azért, mert nyár közepe van, hanem azért, mert az előző megjelenése óta kevés dologban változott a véleményem. Arról szó sincs, hogy a piacokon, a piacok körüli hangulatokban, vagy a reálgazdaságról formálódó kép alakulásában ne történtek volna izgalmas dolgok, de ezek egyelőre jól elférnek a mostanában használatos kellemetlen értelmezési keretben.
MI EZ?
Ez egy befektetői hírlevél, kéthavonta jelenik meg, és magyar, tehát nehéz helyzetben lévő megtakarítóknak szól. Legalább három dologban különbözik a műfaj zömétől:
- kiábrándítóan konzervatív,
- vakmerően egzakt eszközallokációs javaslat felelősségét veszi magára, és,
- szemérmetlenül, hovatovább leplezetlenül személyes.
A korábbi levelek ITT érhetők el.
Infláció vs. jegybankok: a helyzet, ami még inkább az, mint ami volt
A kellemetlen értelmezési keret lényege, hogy az infláció biztonságos kivégzésére ráfixálódott amerikai és európai jegybankárok még emelik és magasan tartják a kamatokat, akkor, amikor a gazdasági aktivitás már lehűl, és a két hatás egyidejűleg sanyargathatja az eszközárakat.
