Nemzetközileg terjeszkedik, és tőzsdére megy a Gránit Bank. Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató nem tart attól, hogy kellemetlen kéréseket kapna. Hogyan lesz AI-alapú a bank, miként versenyeznek a Revoluttal és mit beszéltek valójában Nagy Mártonnal a THM-plafonról? Interjú.
A Gránit Bank története 2010-ben indult, amikor Demján Sándor és társai megvásárolták azt a Wallistól (ekkor nevezték át a bankot). Az „alapítócsapatnak” már akkor tagja volt a bank elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva, aki 14 éve vezeti a Gránitot. A kezdetektől digitális, vagyis fiókhálózat nélküli bankként indultak, számos innováció fűződik a nevükhöz. 2010-ben már kimondott cél volt, hogy a bankot tőzsdére kell vinni.
A pénzintézet azóta számos tulajdonosváltáson esett át: az állam többször is be- majd kiszállt, 2021-re már Hegedüs volt a bank főtulajdonosa, 57 százalékkal. Az év végén jött a bejelentés, hogy Tiborcz István veszi meg a részét (egy tőkeemelés után Tiborcz részesedése ugyan hígult, de a bank legtöbb részvénye így is nála maradt). A Gránit most újabb mérföldkőhöz ért: tőzsdére mennek.
Tőzsdére megy a bank
Forbes.hu: Mennyit ér a Gránit Bank?
Hegedüs Éva: A bank értékének meghatározásakor piaci szakértők bevonásával felülvizsgáltattuk a hosszú távú üzleti tervünk megvalósíthatóságát, figyelembe vettük a nemzetközi benchmark társaságok piaci árazását is. A bank értékét – akár P/BV (részvény/könyv szerinti érték) akár P/E (részvény/nyereség) alapon –
a globális versenytársak értékeltségének felső húszszázalékos sávjába becsüljük.
A végső döntést természetesen a befektetők hozzák meg.
Már az alapításkor is kimondott cél volt a tőzsde. Hogy áll most a folyamat?
Ilyen közel még sohasem voltunk a tőzsdére lépéshez, mint most.
Egy ilyen folyamat sok előzetes munkát igényel, hány fejezetet zártak már le?
Közel vagyunk a száz százalékhoz.
Tehát már csak az időzítés a kérdés?
Az időzítéshez a piaci körülmények alapos mérlegelése és az engedélyezéshez kapcsolódó összes dokumentum véglegesítése kell, természetesen kell az MNB engedélye is. A projekten közel egy éve több nemzetközi tanácsadócég bevonásával dolgozunk. Az a személyes vízióm, hogy abból a növekedésből, amit a bank képes volt felmutatni – és bízom benne, hogy erre a jövőben is képes lesz – részesüljön egy minél szélesebb részvényesi kör. Épp a múltbeli tények miatt vagyok optimista a jövőt illetően.
Mikor tartja reálisnak a tőzsdei bevezetést, és mennyi forrást akarnak bevonni?
Ezekről egyelőre nem mondhatok semmit.
A tőzsdére lépés előtt még egy jelentős tőkeemelés fog megvalósulni munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) keretében.
Mivel az MRP-szervezet tulajdoni aránya meg fogja haladni a harminchárom százalékot, folyamatban van az MNB engedélyezési eljárása. Ez a negyedik, hároméves MRP program a bank történetében, rendkívül kedvezőek a tapasztalataink. A program motiválja a munkavállalókat is, akik akkor részesülnek javadalmazásban, ha a stratégiai tervben előírt hároméves adózás utáni terv túlteljesül, és a bank eléri a közgyűlés által előírt egyéb pénzügyi mutatókat is.
Eredmények
A Gránit Bank 2023-ban több mint 1200 milliárd forint mérlegfőösszeggel, konszolidált szinten 21,6 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta az évet, a tőkére vetített profit meghaladta a 29 százalékot, ez igen impozáns eredmény. A bank saját tőkéje megközelíti a 80 milliárd forintot – amiből 50 milliárdot az elmúlt években termelt meg az eredmények visszaforgatásával. Tette mindezt nagyon hatékonyan: a költség-mérlegfőösszeg mutató 1,1 százalékos mértéke fele a bankszektor 2,2 százalékos átlagának, a 34,5 százalékos költség-bevétel mutató pedig majdnem tíz százalékponttal jobb a szektorszintű értéknél. A nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) 0,02 százalék volt, szemben a bankszektor 2,9 százalékos átlagos értékével, vagyis a hitelportfólió minősége is kiváló.
A Gránit számai valóban meggyőzők. A külső környezetből ugyanakkor az látszik, hogy ha a kormánynak forrás kell, elsők között sarcolja a bankokat – nyáron emelték a tranzakciós illetéket rendeleti úton –, ha meg a gazdaságot kell pörgetni, akkor kér a bankoktól, például ötszázalékos THM-plafont a lakáshitelekre. Kettős szorításnak tűnik, nem segíti a tőzsdei terveket.
Úgy látjuk, hogy a következő évtizedben, azokban a piaci szegmensekben, amelyekben a bank jelen van, a bankrendszer átlagához képest kétszeres, háromszoros növekedést tudunk elérni. Mire alapozzuk ezt? Az üzleti modellből eredő költséghatékonysági előnyünkre, a kiváló hitelportfólióra és a digitalizációból fakadó innovációs előnyünkre. A jövőben ezt a generatív és az agentic AI (a banki feladatok automatizálását segítő mesterségesintelligencia-eszköz – a szerk.) határozza meg, ez át fogja hatni a bank teljes működését. Az a hatékonysági előny, amivel a bank eddig is rendelkezett, csak nőni fog.
Kulcskérdés, hogy milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni a környezet változásaihoz. Lehet ez akár egy új kormányzati intézkedés is, ilyenkor tudnunk kell újrapriorizálni a fejlesztéseinket.
Folytatva a korábbi évek gyakorlatát, nagyon rugalmas, gyors döntéshozó szervezetként igyekszünk megtalálni azokat a vállalkozásokat, akik egyébként elfogadják, hogy a Gránit több önerőt és fedezettséget kér, cserébe kiszámítható, profi és gyors csapat dolgozik velük.
Hegedüs Éva vezérigazgató tizennégy éve építi a még Demján Sándor által alapított Gránit Bankot.
Támogatott hitelek, THM-plafon, Nagy Márton
Mennyire „szoktak rá” a magyar cégek a támogatott hitelekre? Beszéltem bankárokkal, akik arra panaszkodtak mostanában, hogy az sem vesz fel hitelt, akinek amúgy a profilja alapján nem lenne kockázatos, tudna növekedni, de inkább kivár, lesz-e újabb támogatott hitelforma.
A Gránitnál erőteljes volt a növekedés a vállalati szegmensben, de ez a piac valóban nem száguldott, ezzel egyetértek. Az év elején a kamatszintek nagyon magasan voltak, érthető, hogy sokan nem kockáztatták ilyen áron, amit eddig felépítettek. Ha nem nagyon lettek volna támogatott hitellehetőségek, akkor piaci kamatozással, forint alapon nagyon korlátozott hitelkihelyezési aktivitás lett volna.
És nem érzi, hogy a cégek nagyon rászoktak a támogatott hitelekre? Ez nem egyfajta kockázat?
Én arról tudok nyilatkozni, hogy azok a cégek, akik a mi ügyfeleink, olyan piaci alapokra helyezett értéknövekedésre építenek, amit mi el tudtunk velük együtt hinni. Mindig nagyon óvom magam attól, hogy makro kérdésekben állást foglaljak, hiszen nem is ez a dolgom. Nekem az a dolgom, hogy a makrogazdaságból adódó lehetőségeket értve, értékelve az ügyfeleim üzleti gondolkodását megértve maximalizáljam a bank nyereségtermelő képességét.
És mi a helyzet azzal, amikor a kormány kér, például THM-plafont.
Ezt azért árnyalnám. A nemzetgazdasági miniszter úr meghívta a Bankszövetség elnökségi tagjait egy kötetlen beszélgetésre.
A beszélgetésen felvázolt néhány gondolatot, néhány irányt, amiben kérte a Bankszövetség együttműködését, amit én helyénvalónak tartok, már csak azért is, mert a bankok és a gazdaság kéz a kézben jár.
A felvetéseire mi időt kértünk. Tehát nem arról született ott egy döntés, hogy 5 százalék legyen a THM, hanem arról beszélgettünk, hogy ezt mi mikorra tartjuk reálisnak.
Erre vonatkozott a két hónap?
Igen, Nagy Márton miniszter úr két hónapon belül várja a javaslatunkat.
Elhangzott egy kérés a kormánytól, de elhangzott banki oldalról is? Gondolok itt a tranzakciós illeték jövőjére.
Ilyen megbeszélések korábban is voltak, a mostani részleteiről – ahogy korábban sem – nem szeretnék beszélni. Egy üzleti döntésről is akkor érdemes, ha az megszületett. De én erre a beszélgetésre nem úgy tekintek, hogy „ha az egyik kért, akkor cserébe a másik is kérhet”. Tőlem ez idegen. Nekem az a dolgom, hogy az üzleti körülményeket értékelve a bankot úgy manőverezzem, hogy a tőkére jutó profitabilitása fenntartható módon növekedjen, és a piacból minél nagyobb részt tudjak kihasítani.
A sajtóban inkább úgy jött le, hogy a kormány kért valamit, amit illik betartani. Akkor ez egy konstruktív eszmecsere volt inkább?
Igen, ahol nyilván mindenki tudja, hogy kinek mi a kompetenciája, mi a hatásköre. Ezeket a megbeszéléseket egy nagyon jó fórumnak tartom. Ha az embert megtisztelik azzal, hogy egy beszélgetésre meghívják, akkor addig erről nem beszél, amíg nincs mit mondania.
És dolgozik a THM-plafonon egy külön csapat a Gránit Bankban?
Folyamatosan figyeljük, értékeljük a gazdasági és piaci folyamatokat, és természetesen a versenytársakat is.
Én sohasem hoztam még olyan döntést, amiről tudtam előre, hogy az majd veszteséget fog okozni.
Engem azért fizetnek a részvényesek, hogy profitot termeljek a banknak.
Diófa, Equilor, DLL és az AI
A bank több nagy tranzakciót is lezárt az elmúlt években: bevásárolta magát az Equilor csoportba, megvette a Diófa Alapkezelőt és a De Lage Landen (DLL) International magyar lízingcégeit. És most jön a tőzsde és a forrásbevonás. Nem fordítva kellett volna?
A befektetési, privátbanki szolgáltatási és a lízingtevékenység korábban is része volt a bank stratégiájának. Az, hogy van a bankcsoporton belül alapkezelő is, új üzleti perspektívát nyit előttünk.
Jelenleg azon dolgozunk, hogy a hazai bankok közül elsőként nálunk legyenek elérhetők egyazon mobilalkalmazásból a mindennapi bankoláshoz és a befektetésekhez kapcsolódó szolgáltatások is, beleértve a befektetési jegyeket, a budapesti tőzsdén forgalmazott részvényeket, állampapírokat is.
Két éve döntöttük el, hogy belépünk a lízingpiacra, ezt az üzleti szegmenst nagyon perspektivikusnak ítéljük. A DLL értékesítését egy évvel ezelőtt hirdette meg a Rabobank, a tendert megnyertük, ezt az üzletet nagyon gyorsan tető alá is hoztuk. Az élet pedig nem áll meg: minden lehetőséget mérlegelünk, most egy határon átnyúló szolgáltatás bevezetésén dolgozunk, és mivel rendelkezünk a szükséges engedélyekkel, a külföldi piacra lépésre rövidesen sor kerül. Mindehhez külön mobilalkalmazást fejlesztettünk, tesztelése már folyamatban van.
Ez pontosan mi lesz?
Egy többnyelvű mobilalkalmazás, amivel pénzforgalmi szolgáltatást, devizaváltást és betétlekötést lehet megvalósítani az adott ország devizájában, euróban és forintban is. A Gránit márkanév marad, de külön alkalmazás lesz.
A Revolut nemrég elárulta, hogy már 1,5 millió ügyfele van Magyarországon. Mire gondolt, mikor meghallotta ezt a számot?
Arra, hogy nekem is ott van a telefonomon, de már 3 éve nem csinálok vele semmit. Vajon én is benne vagyok ebben az ügyfélszámban? Hiszek a versenyben, de az azt jelenti, hogy azonos feltételek mellett működik mindenki. A Revolut nem mindig olyan feltételek mellett működött, mint ahogyan a hazai szereplőket a magyar jogszabályok kötik. Ez van, a piac ilyen, nekünk így kell jobbnak lenni. A Gránit Bank mindenkivel versenyzik, aki a magyar piacon jelen van, de mi nem egyféle ügyfélélményre szeretnénk szolgáltatást adni, mi azt szeretnénk, hogy először második, aztán fokozatosan az első számú bankja legyünk valamennyi ügyfélnek.
És ehhez hozzátartozik, az is, hogy – például – a devizaváltás is előnyös legyen, de az is, hogy utalja hozzánk a jövedelmét vagy vegyen fel nálunk jelzáloghitelt.
A fejlesztésekben használják az AI-t, a cél, hogy személyre szabott szolgáltatásokat, megoldásokat kínáljanak. Ha jól értem, ez az irány most.
Igen. Folyik a fejlesztése a „Gránit Gurunak” – házon belül így hívjuk –, ez egy olyan agentic AI megoldás, amely egy lakáshitel-igénylésnél a felvételben végig segíti az ügyfelet, mintha a legjobb értékesítő-ügyintéző lenne mellette a nap 24 órájában. Először a belső csatornákon fogjuk használni. Az alapvető információk mellett arra is képes lesz a rendszer, hogy az ügyfél tranzakciói alapján megmondja, adott törlesztő mellett mennyi szabad cash marad a számlán egy hitelfelvételnél, vagy honnan tudna még megtakarítani.
Ez már inkább a Buy Now Pay Later (BNPL) irányába mutat, nem?
A BNPL az áruhitelezés modern változata, de fedezetlen hitelezéssel mi nem foglalkozunk. Nem mondom, hogy a jövőben nem fogunk. Ami napirenden van még most termékek szintjén, az a hitelkártya funkció bevezetése – és nyilván gondolkozunk, hogy milyen automatizált, dobozos termékeket tudunk még piacra vinni a lakossági és a vállalati szegmensben is.
Rengeteg tranzakció, fejlesztés – szóval a tőzsdei forrásbevonás nem ezek kvázi utólagos finanszírozásához szükséges?
Nem. Nagyon szépen köszönjük, ezekkel megvagyunk. A tranzakciók – nemzetközi auditot és átvilágítást követően – befejeződtek. Az Equilornál és a Gránit Alapkezelőnél van lezárt üzleti évünk is, és az osztalék mértéke nagyobb lett, mint amire a befektetésünket alapoztuk. A lízingcégek tranzakcióját augusztusban zártuk, de ők is jól állnak időarányosan.
A Gránit és a NER
A bank legnagyobb tulajdonosa jelenleg Tiborcz István. Az ő szerepe nyilván érdekelni fogja a leendő befektetőket, hiszen tulajdonostársai lehetnek a miniszterelnök vejének. Van NER-faktor? Láttunk már olyat, hogy politikaközeli tulajdonos bankja haverokat hitelez, luxusjachtot vásárol, vagy külföldi pártot hitelez. Egy tőzsdén lévő bank nyilván nem engedhet meg magának ilyen ügyeket.
Ez egy részvénybefektetés, mindenkinek azt javasolom, hogy minden kockázatot és befektetésük lehetséges hozamát együttesen mérlegeljék. Én azt tudom mondani, hogy Tiborcz úr már két és fél éve részvényese a banknak, és valóban pénzügyi befektetőként viselkedik. A bank menedzsmentje változatlan maradt az ő belépése után is. Azok a vezérigazgató-helyettes kollégáim vezetik a bankot nagy többségben, akik tizennégy éve velem együtt kezdték – van, aki az összes megtakarítását a bankba fektette. A menedzsment szakmai reputációja vitán felül áll. Nekem vezérigazgatóként valamennyi részvényessel jó kapcsolatot kell ápolnom, de az én feladatomba nem szól bele egyetlen részvényes sem.
Abban megegyezhetünk, hogy amellett, hogy a számaink rendben vannak, a mi esetünkben semmiféle „ügy” nem derült ki, és nem azért, mert mi olyan „ügyesen” csináljuk ezt, hanem azért, mert nem is csinálunk olyasmit, amit nem tudunk vállalni.
Részvényeim jelentős részét én eladtam Tiborcz úrnak, ez nyilvános, mint ahogyan az is, hogy ezt követően vásároltam részvényeket. Ha nem gondolnám, hogy ez az együttműködés kölcsönösen előnyöket biztosít valamennyi részvényesnek, nem köteleződtem volna el újabb részvényvásárlás mellett.
Nem tart attól, hogy jön egy kellemetlen kérés?
Nem. Állok elébe.
A Gránit Bank Zrt. felhívja a figyelmet arra, hogy a jelen interjú nem minősül sem a 2001. évi CXX. törvény szerinti tájékoztatónak, sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési ajánlásnak, befektetési elemzésnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetők számára a Gránit Bank Zrt. tőzsdei bevezetésével kapcsolatos minden releváns információ a tőzsdei bevezetési és forgalombahozatali tájékoztatóban lesz megtalálható, amely a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását követően közzétételre fog kerülni a Gránit Bank Zrt. honlapján. A Gránit Bank Zrt. azt javasolja a potenciális befektetőknek, hogy befektetési döntésüket csak a tájékoztató elolvasása után, annak ismeretében hozzák meg.
