Találkoztam a világ leggazdagabb magyar emberével

Kint meleg van, nehéz és párás idő. Bent hűvös és csend. 25 óra utazás, egy éjszaka és egy papírtányéron felszolgált amerikai reggeli (bagel, nagy pohár gyenge kávéval) áll mögöttem. Az […]

cover_1_new_2017_nov_peterffy

Bővebben

vezeto_nok_1100

Ha minden így marad, még 151 év és a magyar nők annyit keresnek, mint a férfiak

Oszd meg!

A 2020-ban diplomát szerző nők generációja lehet az első, amelyik már ugyanannyi fizetésért dolgozhat, mint férfi kortársai. Egy felmérés szerint a digitális képességek magas szintű elsajátítása és a tudatos karrierépítés lehetővé teszi, hogy közel 40 évvel korábban megszűnhessen a nemek közötti bérszakadék.

Egy nő keresetének 100 dollárjára átlagosan 140 dollár jut, ha a munkavállaló férfi – derül ki a Getting to Equal 2017 címet viselő Accenture-tanulmányból. A 29 országban, 28 ezer ember bevonásával készült felmérés készítői szerint mivel a nők kisebb eséllyel találnak munkát, így a valós különbség még ennél is nagyobb, a női kollégának kifizetett 100 dollárra – a rejtett hátrányok miatt – 258 dollár férfi-kereset jut. A jelenlegi munkaerő-piaci trendeket folytatva ezek a különbségek a fejlődő országokban 2168-ra szűnhetnek meg (csupán 151 évről van szó). Ide sorolható amúgy Magyarország is, legalább is a WEF legfrissebb összeállítása szerint. A fejlett országokban 2080-ra szűnhetnének meg a fizetésbeli különbségek (a 63 év sem kevés).

De!

Vannak azonban olyan tényezők, amik felgyorsíthatják ezt a folyamatot, és évtizedekkel korábban felszámolhatják az egyenlőtlen állapotokat. Ezekkel a változásokkal a nemek közötti díjazásbeli különbségek a fejlett piacokon 2080 helyett 2044-re szűnhetnének meg, a fejlődő országokban pedig 100 évvel rövidülhetne le ez az időszak, 2168 helyett 2066-ra teljesítve a nekem közötti egyenlő bérezést.

A felmérésben az X- és Y-, valamint a baby boom generáció tagjai vettek részt, olyan férfiak és nők, akik különböző nagyságú vállalatok változatos beosztású munkavállalói. A válaszaik alapján készült kutatás számos olyan kulcsfontosságú tényezőt azonosít, amiket figyelembe véve egyértelmű, hogy már az egyetemi évek alatt meghozott döntések is hatással vannak a későbbi keresetekre.

Jelenleg az egyetemi alapképzésben férfi társaikhoz képest a nők kisebb valószínűséggel választanak olyan tanulmányi területet, amelyről azt gondolják, hogy magas jövedelmi potenciált kínál.

Sőt, kisebb arányban van mentoruk vagy törekszenek felsővezetői pozíciókra. Ezenfelül férfi társaikhoz képest a fiatal nők kisebb valószínűséggel fogadják el gyorsan az új technológiákat és vesznek fel programozói vagy informatikai tárgyakat.

A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy a nemek közötti díjazásbeli különbségek néhány évtized múlva megszűnhetnek, ha a nők kihasználnak a karrierek kiegyenlítésére ható három fontos tényezőt. A sikerhez az is kell, hogy az üzleti, kormányzati és tudományos körök megadják ehhez a létfontosságú támogatást.

A három kiemelt, pozitív folyamatot gyorsító tényező az Accenture szerint:

  • Folyékonyan „beszélni” a digitális nyelvet – a digitális technológiákat tudatosan használni kapcsolatépítésre, tanulásra, munkára,
  • Karrierstratégiát építeni – a nőknek arra van szükségük, hogy magasra tegyék a mércét, tájékozott döntéseket hozzanak, és proaktívan menedzseljék a karrierjüket,
  • Elmerülni a technológiában – magas technikai tudás elsajátítása, a digitális képesség tudatosabb fejlesztése.

Ezeknek a „karriergyorsítóknak” az alkalmazása, ötvözve az üzleti, kormányzati és tudományos köröktől kapott támogatással, már 2030-ra 35 százalékkal csökkenthetnek a díjazásbeli különbségek, 3,9 milliárd dollárral növelve így a dolgozó nők javadalmazását.


A probléma megoldására itthon is indult egy jól működő kezdeményezés 

Az Accenture tanulmányban foglaltakat pár éve felismerte a magyar Technológiai Oktatásért Alapítvány is, akik három éve Skool néven indították el saját programjukat, ahol iskolás lányoknak tanítják meg a programozói alapokat illetve mutatják be nekik a magyar IT cégeknél dolgozó nők karrierpályáját.

Informatikusból Magyarországon is hiány van, a probléma egyik megoldása lehetne, ha a sztereotípiákkal szembemenve a nőket is el kezdené felszívni a szektor. A magyar oktatási rendszer azonban inkább erősíti a nemek közti egyenlőtlenségeket, minthogy alternatívát mutatna a lányoknak:

el kellene oda jutni, hogy progarmozónak lenni nem “fiús” dolog.

Ez a szektort sújtó munkaerőhiány csökkentése mellett, mint látható, nagyban hozzájárulna a nemek közti, indokoklatlan bérkülönbözet kiengyenlítéséhez is. A Skool programja nemrég komoly állami támogatást kapott – csak nem a magyar, hanem a finn állam állt a projekt mellé.

Olvasd el Pénz rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő