Háború, bizonytalanság, pesszimista elemzők, a magyar gazdaság mégis hatalmasat ment az év első negyedévében. A 8,2 százalékos bővülés negyedéves szinten is magas érték, a várakozásokon is túlmutat. Rövid és tömören magyarázzuk el, miért volt ilyen kitörő formában a magyar gazdaság.
Éves alapon 8,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az előző negyedévben. Az elemzők erős növekedést, de nem ilyen kiugró adatot vártak. Hogy lehet, hogy mégis így alakult?
A rövid válasz az, hogy meglehetősen sok egyedi, egyszeri tétel befolyásolta a magyar GDP-adatot, ezek nem fognak fennállni egész évben.
Ugyan valamennyi nemzetgazdasági ág jól teljesített, beszédes, hogy mely szektorokban volt nagy a növekedés. A KSH közlése szerint:
- az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás,
- a kőolaj-feldolgozás,
- a villamos berendezés gyártása,
- piaci szolgáltatások terén főként a kereskedelem,
- a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás,
- valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
Egyszeri hatások
A mostani adat a januártól márciusig tartó időszakot fedi le, vagyis a választások előtti negyedévet. Nézzük, milyen hatások miatt pörgött fel a gazdaság!
- Választási osztogatás: 13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés, ágazati prémiumok (pl. fegyverpénz) – ezek a kifizetések mind a fogyasztást pörgették, így az infláció ellenére is sokat vásároltunk. (Sőt, a fogyasztás emelkedése továbbgerjesztette az áremelkedést.)
- Árstopok: ugyan az infláció mérséklésére az élelmiszerárstopnak nem volt jelentős hatása, a fogyasztást felpörgette, hogy nyomott áron lehetett (és lehet most is) alapvető élelmiszereket beszerezni.
- Rezsicsökkentés és benzinársapka: a rezsicsökkentés miatt a magyar háztartások leginkább az infláción keresztül érzik meg az elszabaduló energiaárakat, direktben ez nem növelte a kiadásokat (volt mit elkölteni), a benzinárstop pedig megindította a benzinturizmust (hogy a fogyasztás felpörgött, az onnan is látható volt, hogy az árkorlátozások mellett egyre több kereskedő, töltőállomás vezetett be mennyiségi korlátozást).
- A háború és az arra bevezetett szankciók csak korlátozottan érződtek ebben a negyedévben.
- Bázishatás: az előző év első negyedévében még voltak komolyabb korlátozások, idén már nem, ez látszik a turizmus növekedési ütemén, például.
- Mi van az akadozó ellátási láncokkal? Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a vállalatok kényszerű készletfelhalmozása is segítette a növekedést, és ellensúlyozni tudta a ellátási problémákat (ez sem biztos, hogy az év végéig elég lesz).
“A lenyugvó nap ereje” – a Mol százhalombattai finomítója mögött. Fotó: Mol Group
Örülünk? Még igen
Persze sokszor leírjuk – leginkább a központi bankok kamatemelései miatt – hogy a régi jóvilágnak vége, ez most kifejezetten igaz lesz a magyar gazdaságra is. Tavaly a második negyedévben a gazdaság valósággal kilőtt (több mint 17 százalékos volt a bővülés), hiszen kiszabadultunk a covid-korlátozásokból, ettől a mostani második negyedév biztosan el fog maradni (itt tehát már vissza fog ütni az egyszeri hatás).
Németh szerint az első negyedéves adatokban csak visszafogottan jelent meg a háborús hatás, de az a következő negyedévekben már visszahúzhatja a növekedést. Emellett az infláció, az ellátási láncok problémái, a magas nyersanyag- és alapanyagárak szintén kockázatot jelentenek.
A szakember szerint a jelenlegi kilátások alapján
az idén 4,8 százalékos növekedéssel lehet számolni éves összevetésben, 2023-ban pedig 2,5 százalékos emelkedés várható.
Ez már valamivel optimistább előrejelzés az idei évre (az MNB 2,5 és 4,4 százalék közé tette a prognózisát nemrég), de elég pesszimistának tűnik a 2023-as év, amit döntően befolyásolhat, hogy mennyire húzódik el a háború.
