Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

fotó: Anthony Esau // Unsplash

Fontos változások: még több pénz áramolhat az ingatlanszektorba – a tőzsdén keresztül is

Újabb források áramolhatnak az ingatlanszektorba. Az Országgyűlés úgy módosította az ún. SZIT-ek szabályozását, hogy a 2011 óta létező társasági forma most már tényleg vonzó lehet a befektetőknek. Így megy tőzsdére ősszel a WestEnd is. 

Az Országgyűlés július 20-án elfogadta és jelenleg kihirdetésre vár az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a piaci igényeknek megfelelően módosít az ún. SZIT törvényen, ezáltal vonzóbbá téve ezt a befektetési formát, így várhatóan még több társaság dönt majd a SZIT-té alakulásról – írja gyorselemzésében a Deloitte.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaság, azaz SZIT a magyar jogban 2011 óta létező társasági forma, a Nyugat-Európában évtizedek óta létező és népszerű Real Estate Investment Trust magyar megfelelője. A társasági formával természetesen jogszabályi kötöttségek is járnak, a legfontosabb, hogy csak nyilvános formában működhet, alaptőkéjének legalább 25%-át tőzsdére kell vinnie, de vállalva egy közkézhányad-részesedési korlátot (ez esetben azt, hogy egy szereplő kezében sem lehet több 5 százaléknál). Ami miatt a befektetők ráharaphatnak, hogy osztalékként kifizethető eredményének legalább 90%-át elérő mértékű osztalékot kell fizetnie. A konstrukció emellett számos adóelőnnyel járt eddig is.

Mi változott most?

A törvénymódosítás tisztázza a SZIT által végezhető tevékenységek körét, bővíti a SZIT által kibocsátható részvényfajtákat, továbbá összhangba hozza az osztalékfizetési szabályokat a Polgári törvénykönyvvel (Ptk.), biztosítva a részvényesek döntési jogát. Bár a magyar jogrendszerben hét éve léteznek SZIT-ek, azonban a NAV 2017-ig egyetlen társaságot sem vett SZIT-ként nyilvántartásba. Ennek oka az a szigorú szabályozás volt, amelyet 2017 óta többször is koncepcionálisan módosítottak. A változtatások beváltak, aminek köszönhetően egyre több társaság dönt úgy, hogy eleget tesz az európai mintáknak megfelelő szabályozásnak, ezzel további tőkét bevonva az ingatlanszektorba – írja a Deloitte. Így döntött amúgy a WestEnd City Center is.

Demján csapata tőzsdére viszi a WestEndet

Az elfogadott törvénymódosítás legfontosabb változásai a következők:

  • Módosuló osztalékfizetési előírások

Jelenleg a SZIT törvény előírja, hogy az éves beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül a SZIT üzleti tevékenységével elért eredményéből legalább a szabad pénzeszközeinek 90%-át, mint elvárt osztalékot, köteles kifizetni a részvényeseinek. Látható, hogy a hatályos szabályozás nem veszi figyelembe a Ptk. által a részvényesnek adott döntési szabadságot, ami korlátozást jelentett a részvényesek számára. Ez a korlátozás sokakat visszatarthatott a SZIT státusz megszerzésétől.

Az új törvénymódosítás értelmében a management továbbra is a korábbi előírásoknak megfelelően köteles az elvárt osztalék kifizetésére javaslatot tenni, azonban a módosítás figyelembe veszi a részvényesek Ptk. biztosította döntési jogát. A közgyűlés, vagyis a részvényesek tehát dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem az elvárt osztaléknak megfelelő osztalékfizetésről határoznak. Ezzel a módosítással a jogalkotó összhangba hozza a SZIT törvényt a Ptk-val és azt is lehetővé teszi, hogy a SZIT a jövőbeli tranzakcióira tartalékot képezzen, így a SZIT-nek egyetlen jövedelmező lehetőséget se kelljen pillanatnyi forráshiány miatt elszalasztania.

A jogalkotó az osztalék kifizetésére rendelkezésre álló határidőt is összhangba hozta a piaci gyakorlattal, így a beszámoló elfogadásától immár 30 munkanap áll a SZIT rendelkezésére, hogy kifizesse a részvényesek által elhatározott osztalékot.

  • Egyértelműsített tevékenységi körök

A gyakorlatban a SZIT törvény által meghatározott tevékenységi körök több értelmezési kérdést vetettek fel, úgymint, hogy a SZIT-ek valamint a projekttársaságaik végezhetnek-e klasszikus ingatlanfejlesztői tevékenységet. A gyakorlat azt az értelmezést fogadta el, hogy a SZIT-ek folytathatnak ingatlanfejlesztést, vagyis lehetőség van arra, hogy a SZIT biztosítsa az ingatlant és az épület felépítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, a kivitelezést azonban más társaság végezze el. A törvénymódosítás eloszlatja a korábbi értelmezési kérdéseket és a SZIT-ek a piaci gyakorlatnak megfelelően fejleszthetnek ingatlant.

  • Bővül a kibocsátható részvényfajták köre

A hatályos szabályozás szerint a SZIT-ek kizárólag törzsrészvényt, valamint dolgozói részvényt bocsáthatnak ki. A módosításnak köszönhetően ezentúl a SZIT-ek elsőbbségi részvényeket (az osztalékelsőbbségi és a vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény kivételével) is kibocsáthatnak majd. Ezzel a jogalkotó lehetővé tette, hogy a Ptk. által biztosított korlátokon belül a főrészvényesek akár szavazatelsőbbségi részvénnyel is rendelkezzenek, ezzel biztosítva számukra a SZIT irányítását, és lehetővé téve hogy a részvények minél nagyobb hányada kerüljön a közkézhányadba tartozó részvényesek kezébe.


Korábban a SZIT-ek a dolgozói részvények között osztalékelsőbbségi részvényt is kibocsáthattak. Az új módosítással ez a lehetőség megszűnik, dolgozói részvények sem biztosíthatnak osztalékelsőbbséget.

„Az új szabályoknak köszönhetően a SZIT előírások még inkább összhangba kerültek a piaci elvárásokkal, a gyakorlat által felvetett kérdéseket a jogalkotó tisztázta, ezáltal is vonzóbbá téve ezt a befeketési formát. Az új szabályok alapján arra számítunk, hogy egyre több SZIT alakul, ezzel további tőkét bevonva az ingatlanszektorba” – mondta el dr. Erdős Gábor a Deloitte Legal irodavezető ügyvédje.

 

„Soha ne fektess olyan cégbe, amit a tulajdonosról neveztek el!”

Tóth Zoltán, Euroventures