Húsz éve nem látott mértékben emelte a kamatsávot a Fed és bejelentette, milyen ütemezésben szívják ki a piacokról a nyomtatott pénzt.
Több mint húsz éve, 2000 óta nem látott mértékben, 50 bázisponttal a 0,75-1 százalékos sávba emelte az alapkamatot az amerikai Fed. A döntés nem okozott meglepetést, a piac már beárazta. Az infláció egyszerűen túl magas lett, Jerome Powell Fed-elnök is arról beszélt, hogy a drágulás a lakosság nagy részének, főleg az alacsony jövedelműeknek komoly gondot okoz.
Márciusban nagyon magasra, 6,6 százalékra emelkedett a Fed által leginkább követett inflációs mutató, a személyes fogyasztások indexe (PCE). A PCE szűrt, maginflációs adata ugyan 5,2 százalékra eset, az egy hónappal korábbi 5,4-ről, de még így is messze a 2 százalékos célszint fölött van.
Powell a döntés utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta: alapvetően nincs sok eszközük az infláció letörésére: a kamatszinttel, mérlegfőösszeg mértékével és iránymutatásokkal tudnak élni.
És ha már mérleg: a Fed bejelentette, milyen ütemezésben kezdik leépíteni a közel 9 ezer milliárd dollárosra hízott mérleget. Ez talán még a kamatszintnél is fontosabb volt, míg előbbit gyakorlatilag beárazta a piac, addig az utóbbira csak becslések voltak.
- az államkötvény-állomány leépítése júniusban kezdődik, havi 30 milliárd dolláros összegben, majd három hónap múlva már 60 milliárd dollár lesz.
- a jelzálogleveleket és az egyéb kötvényeket havi 17,5 milliárd dolláros értékben kezdik kivezetni a mérlegből, három hónap múlva pedig ezt is megduplázzák.
Mit jelent ez az egész?
Egy jegybanknak alapvetően két célja lehet a kamatemeléssel:
- saját devizáját erősíti
- igyekszik megfékezni az inflációt.
A Fed úgy gondolja, hogy a GDP-zsugorodás ellenére (az első negyedévben éves szinten 1,4 százalékkal zsugorodott a gazdaság) is jó állapotban van az Egyesült Államok, helye lehet a szigorításnak. A Reuters tudósítása szerint Powell még azt is elmondta, hogy nem elkerülhetetlen a recesszió, még a gazdasági zsugorodást is lehet vállalni, hogy az inflációt lenyomják.
A Fed 2008-ban kezdte el a nagy volumenű pénznyomtatást, tehát mérlegfőöszegének növelését, és ugyan elkezdték leépíteni, de a járvány közbeszólt. Mára közel 9 ezer milliárd dollárra hízott a mérleg, nagyjából ezt a pénzt kellene kiszívni a gazdaságból. Itt írtunk róla bővebben, hogyan szoktatta hozzá a Fed a tejes amerikai piacot az ingyen pénzhez.
Mi lett az azonnali következmény?
Ugyan az amerikai kamatemelés hírére a dollár rendszerint erősödik, most épp gyengült Powell sajtótájékoztatója után. A befektetők ugyanis abban gondolkodtak, hogy lehetséges az alapkamat 75 bázispontos emelése is. Powell viszont mindenki lehűtött: nem lesznek 75 bázispontos emelések, az 50 is elég. A befektetők tehát enyhén csalódtak, hogy az az amerikai dollárkamat nem fog olyan ütemben nőni, mint arra számítottak. A gyengülés így sem jelentős, az euró-dollár árfolyam 1,05-ről az 1,06-os szint fölé emelkedett.
Borítókép: Jerome Powell, a Fed elnöke
