Három nap, három rekord péntektől keddig. Surranópályán hatalmasat emelkedett a magyar tőzsde az elmúlt másfél évben, 50-60 százalékot simán kereshetett a magyar részvényeken az, aki már csak akkor vett, amikor az emelkedés egyértelműen beindult. De a kisbefektetők döntő többsége a füle botját se mozgatta, szomorú.
Több mint kilenc év elteltével pénteken újra áttörte a 30 ezer pontos határt a BUX index. Hétfőn már csak egy kicsi hiányzott neki ahhoz, hogy új történelmi csúcsot üssön, meg is tette. Tegnap, kedden ugyan a zárásra mínusz nullába ereszkedett, de napon belül újra hatalmas csúcsot döntött, pár pont híján érintette a 30500 pontot. Nyilván senki se hitt akkor még Trump győzelmében, de szerdán délben úgy tűnik, még a piacok által rosszabbik verziónak vélt eredményt is megússza a piac minimális, egy százalékon belüli korrekcióval.
Hatalmasat lehetett tehát a magyar tőzsdén kaszálni, de ezt te is nagy valószínűséggel csak sziszegve olvasod, mert a döntő többséghez hasonlóan kimaradtál belőle.
Nyugati összevetésben eleve bődületesen kevés magyar háztartásnak vannak részvényei. Aztán: a magánnyugdíj-pénztárak kivéreztetésével a hazai intézmények kezéből is kicsavart az állam egy vagon jó magyar részvényt, közvetetten ezek felértékelődése is a kisbefektetők vagyonát növelte volna. Több régóta jól működő, vaskos hozamot elérő nagyobb magyar befektetési alap kezelője pedig attól szenved, hogy nem elég likvid a magyar tőzsde és kevés a blue-chip részvény. Ezért nagyrészt külföldi papírokkal töltötték a portfóliót a magyarok mellett, illetve helyett.
A BUX csak az elmúlt 5 évben is látványosan emelkedett. Forrás: Bloomberg.
Az adatok azt mutatják, hogy hiába húzták zsinóron a BUX-ot felfelé az elmúlt két évben, még a magyar kisbefektetők kezén levő szerény részvénymennyiség értéke is csak alig változott. Hol kicsit csökkent, hol nőtt, de ha senki nem csinált volna semmit, akkor az áremelkedés növelte volna a csomag értékét. Vagyis a kisbefektetők folyamatosan eladtak a drágulás közepette.
Ez persze elsőre racionálisnak tűnik: esésben megvesszük, emelkedésben eladjuk, mi vagyunk az okosok nem? De nem ám. Ez sávozó, stagnáló piacon jó stratégia lehet, de nem egy bivaly erős hosszban. Egy ennyire erős, jól látható és szinte folyamatos emelkedésben ez inkább a pénzszórás receptje.
Persze utólag mindig könnyű okosnak lenni, de a BUX grafikonját szemlélve is feltűnőek az igen egyértelmű trendek. A nagy válságot követő visszaugrást után az új kormány unortudox, tőzsdei cégeket sújtó lépései két hullámban lökték gödörbe a BUX-ot. Jól látszik az értékpapír-tulajdonlási adatokból, hogy a külföldi befektetők tömeges eladási okozták a nagy zakót, mint mindig a Budapesti Értéktőzsde történetében. 2011-től jött a nagy stagnálás, amikor a külpiacok stabil emelkedése sem tudta kimozdítani a BUX-ot a tespedésből. Voltak kísérletek az emelkedésre, de egy-egy unortodox, többnyire különadókkal vagy újabb banki terhekkel kapcsolatos intézkedés mindig betett a piacnak.
Több mint három év telt el látványos alulteljesítéssel, aztán beindult a verkli. Bővült a kormányzat költségvetési mozgástere, megszületett a kiegyezés a bankokkal, nőtt a stabilitás, egyre kisebb para lett, hogy hirtelen a derült égből újra beesik egy különadó. Az elmúlt másfél évben 16 ezer pontról jött fel 30 ezer fölé a BUX, mind a négy blue-chip részvény kivette a részét az emelkedésből. A külföldi befektetők vadul vásároltak, itthon mégis szinte észrevétlen maradt a dolog, a hardcore tőzsdéseken kívül szinte alig tűnt fel valakinek. Miért?
- Van egy alap para. Az emberek (kisbefektetők) túl sokszor megégették magukat a tőzsdén az elmúlt 20 évben.
- Nincs sajtója a tőzsdének. Szinte teljesen eltűntek a tőzsdehírek a tévékből, rádiókból. Sokan észre se vették, hogy mi történik, a hírekben akkor szerepel a BUX, ha hirtelen zuhan egyet.
- Ezzel összefüggésben: a magyar kisbefektető akkor mer venni nagyobb tömegben, amikor az árak összeomlanak. Utoljára akkor volt tömeges számlanyitás a brókercégeknél, amikor az OTP 4000 forint alá zuhant 2008-ban. Ez jó húzás, csak ritkán van ilyenre lehetőség, ráadásul sokszor éveket kell várni, mire nyerőre fordul a hulló késes időszakban végrehajtott zsákolás.
- Akik maradtak a tőzsdénél, sokan külföldre mentek, kinti papírokból válogattak. Nekik nehéz volt a visszatérés, mert kint is jó volt a hangulat, nőttek az árak, meg lehetett találni az épp hasító részványeket a hatalmas kínálatból.
- Talán a legfontosabb: hosszú lassú csökkenés után nem sokkal a tőzsde fordulat előtt fordult, majd robbant a lakáspiac is, amely sokkal népszerűbb, szélesebb tömeget ér el és általános vélekedés szerint biztonságosabb. Biztos, hogy komoly pénzeket szívott el a tőzsdétől.
A Forbes novemberi számában részletesen elemeztük, hogy miért emelkedett a tőzsde, miért volt egyértelmű, hogy meglesz a 30K és hogy mi várható a csúcsdöntés után, érdemes-e még most is beszállni.
