A 47 százalékos magyarországi élelmiszer-infláció kiugró csúcs az európai uniós tagállamok között. Egy kategória kivételével minden élelmiszertípust nézve Magyarország a rekorder, és ez a különutas, ársapkás politikának köszönhető.
Bár az infláció több országban csökkenni kezdett, az évszázad eddigi legnagyobb megélhetési válsága még közel sem ért véget – írja a Bloomberg. Az alapvető élelmiszerek ára, például a cukoré rekordokat döntött. Az élelmiszerinfláció február végén 17,7 százalék volt az eurozónában, a tömb inflációja pedig 6,9 százalékra csökkent. A márciusi élelmiszer-inflációs adatokat később teszi közzé az Eurostat, de az látszik, hogy ez a görbe továbbra is hónapról hónapra emelkedik.
A családoknak tehát egyre többe kerül a heti bevásárlás, ez pedig a legnagyobb uniós tagállamokban társadalmi feszültségekhez vezet. Németországban a reptéri és a vasúti dolgozók sztrájkja bénította meg a közlekedést, Franciaországban is rendszeres tüntetések zajlanak több városban. Ennek tetejébe jön az olajár emelkedése, miután Szaúd-Arábia és több OPEC+-ország visszavágta olajtermelését. Ez nem segít az energiaárak csökkentésében és az infláció mérséklését sem fokozza.
Adócsökkentés
Az eurozóna egyes részein – például Svédországban – az élelmiszerárak legalább 70 éve nem látott mértékben emelkedtek, de a tagállamok között nagy a szórás. Franciaországban 16 százalékkal, Németországban több mint 22 százalékkal drágább az élelmiszer, mint egy éve.
A tagállamok megküzdési stratégiái is különbözőek, különösen Magyarországé.
A francia kormánynak sikerült megállapodnia a szupermarketekkel, hogy csökkentsék az árrésüket egy három hónapos időszakra. Ezalatt trikolór zászlóval ellátott akciós címkékkel jelölik az alapvető élelmiszereket. Becslések szerint az intézkedés százmillió eurós nagyságrendben érintheti az üzletláncokat. Macronnak ráadásul a nyugdíjreform miatti társadalmi elégedetlenséggel is szembe kell néznie: március elején 3,5 millió dolgozó sztrájkolt országszerte.
A 22 százalékos élelmiszer-inflációval küzdő Portugáliában a kormány eltörölte az alapvető élelmiszerek áfáját, és Lengyelország, valamint Spanyolország is hasonlóan tett.
Spanyolországban ugyan volt minimális hatása az adók eltörlésének, de összességében egy paellát még mindig drágább összedobni, mint az intézkedés előtt. Ennek oka, hogy a forgalmi adó eleve nem volt olyan magas az érintett élelmiszereknél, mint Magyarországon, ahol az EU-ban a legmagasabb az áfa. A spanyol infláció ugyan meglepetésre 3,3 százalék volt a legfrissebb, márciusi adat szerint, de az élelmiszerinfláció így is relatíve magas maradt.
Ez kényelmetlenné teszi Pedro Sánchez miniszterelnök székét, aki választások elé néz év végén, és minden jel szerint vesztésre áll a jobboldali Néppárttal szemben. Sánchez baloldali koalíciós partnere, a Podemos ársapka bevezetését kérte a miniszterelnöktől, illetve 20 alapvető élelmiszerre 14 százalékos kedvezményt javasoltak. Ezt egyelőre csak egy-egy üzletlánc lépte meg, központi ársapkát nem vezettek be.
„Nem gondolnánk, hogy ez Európában megtörténhet, de amikor egyes élelmiszerek ára több mint 20 százalékkal emelkedik, a kormányok egyre feszültebbek. A választások közeledtével az emberek egyre dühösebbé válnak” – mondta a lapnak az Oxfordi Egyetem vezető európai közgazdaságtani professzora, Angel Talavera.
A rászorulókon alig segít az ársapka
A spanyol kormány láthatta, hova vezet az ársapka bevezetése – írja a Bloomberg. Az Európai Bizottság adatai szerint egyik tagállamban sem emelkedett 30 százalék fölé az élelmiszer-infláció, kivéve Magyarországon, ahol 47 százalék. Az élelmiszerek termékcsoportokjainak inflációja is minden kategóriában legalább 30 százalék, a tej- sajt- és tojásinfláció közel 70 százalék.
A kiugró számok annak köszönhetők, hogy az ársapkás termékek értékesítése veszteséges az üzletek számára, ezért más termékek árát aránytalan mértékben növelik. Az IMF sem nézi jó szemmel az ársapkákat, mivel ez nem célzott intézkedés: a vagyonosabbakat is érintik, akik nem szorulnak rá. „A hátrányos helyzetű háztartások segítésének legköltséghatékonyabb módja a célzott utalás” – írják a valutaalap közgazdászai.
Magyarországon ráadásul a kiskereskedelemi szektor különadót is kapott a nyakába, ami szintén felfelé hajtotta az árakat.
Az élelmiszerárakat az időjárás (aszály, szárazság), egy madárinfluenza-járvány, az ellátási lánc akadozásai és a műtrágya ára is befolyásolhatják. A termelőket a magas energiaárak és munkaerő-költségek is áremelésre késztethetik, ezért nehezebb letörni az élelmiszer-inflációt, mint az energiaárak növekedését.
