Hetek óta milliók vonulnak utcára Franciaországban, hogy az új nyugdíjreform ellen tüntessenek – Európa pedig csak áll és néz, hiszen pusztán a nyers számadatokat nézve még mindig korábban szabadulnak a munkaerőpiacról, mint mások. Szakértők segítségével bemutatjuk, min megy a vita Franciaországban.
Emmanuel Macron francia elnök március 16-án, csütörtökön úgy döntött, parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a hónapok óta vitatott nyugdíjreformot. A lépést egy alkotmányba foglalt kiskapu teszi lehetővé – noha politikai kockázattal járt, azért volt rá szükség, mert a Nemzetgyűlésben nem lett volna meg a többség a törvénytervezet elfogadásához. A szavazás megkerülését Élisabeth Borne kormányfő azzal indokolta, hogy a bizonytalanság nem elég indok arra, hogy megkockáztassák a nyugdíjak jövőjét, a reformra szükség van.
Macron és kormánya azóta túlélte a kiskapu kihasználásával együtt járó bizalmatlansági szavazást, a tüntetések pedig azóta is kitartanak az országban, csütörtök este például nemes egyszerűséggel felgyújtották a bordeaux-i városházát. (Ha a kormány bukik, Macron attól még elnök marad.)
