A Financial Times Orbán Viktor bankja címmel részletes elemzést közölt az állami bankstratégia kialakításáról egészen a 2010-es évekre visszamenőleg. Szerintük a 2022-es választási győzelem azért is fontos, mert az újabb, hatalmon töltött négy év elég lesz arra, hogy a most még csak formálódó szuperbank erőre kapjon, államhoz közeli tulajdonosi körrel valódi versenytársa legyen a 20 százalék körüli piaci részesedéssel zakatoló OTP-nek, és nem mellesleg a NER fő finanszírozójává váljon.
Az MKB Bank és a Budapest Bank 2022. április 6-án jelentette be, hogy lezajlott az egyesülésükhöz szükséges informatikai és technikai átállás, ami az első fontos mérföldkő a „nemzetstratégiai jelentőségű” Magyar Bankholding létrejöttében. A hármas fúzió következő lépése már a Takarékbank integrálása lesz, ami 2023 során zárulhat le. A Financial Times egy tucat kormányzati és bankpiaci forrással rakta össze a képet arról, miért lehetne elméletben jó ötlet egy hazai tulajdonosi körrel támogatott bank, de miért siklott ki az elképzelés már a kezdetekkor.
Orbán Viktor a felügyelet csúcsán
A cikk fontosabb megállapításai:
- a magyar állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül 30,35 százalékos tulajdonos a Bankholdingban, ez és Mészáros Lőrinc 40 százalék körüli érdekeltsége abszolút felügyeletet jelent a bank működése fölött.
- Nagy veszély, hogy a legnagyobb hiteleket a kormányközeli üzleti körök kapják. Ha ezek a cégek elveszítik az állami szerződéseiket egy kormányváltás esetén, veszélybe sodorhatják a bank ügyfeleinek pénzét a kieső törlesztések miatt.
- Még az egyesülés előtt összesen közel 250 millió euró (98,3 milliárd forint) hitelt kapott Mészáros Opus Globalja és Tiborcz István BDPS Zrt.-je összesen.
Mészáros vonakodott hitelezni Le Pent
A Marine Le Pen szélsőjobboldali elnökjelölt kampányához adott 10 millió eurós hitel még a NER-en belül is ellenállást váltott ki. A lap két, az ügyhöz közeli forrást idézve azt írja,
Orbán közvetlen utasítására volt szükség ahhoz, hogy nyélbe üssék az üzletet, mert a bank vezetése és még maga Mészáros Lőrinc is vonakodott tőle a politikai hangulat miatt.
„A magyar gazdaság legnagyobb kockázata lesz a jövőben”
Megoszlik a források véleménye arról, milyen kockázatokkal jár a Bankholding építése. Van, aki úgy gondolja, hogy ha sikerül állami szerződések nélkül is működőképessé tenni, akkor sikeres lehet az óriásbank. Mások azonban úgy látják, hogy nem a stabil működés lehetővé tétele az elsődleges cél, hanem a kegyeltek projektjeinek finanszírozása, így nem arra fognak figyelmet fordítani, ami valóban jót tenne a magyar gazdaságnak. Az egyik forrás úgy fogalmazott, „a magyar gazdaság legnagyobb kockázata lesz a jövőben a Bankholding.”
