Az EU-n belül is kivételesen szigorúan szabályozzák a francia törvények a kampányfinanszírozást, de a társadalom nem olyan szigorú a költésekkel kapcsolatban, mint más korrupciós ügyek esetén. Most, hogy a választás lezárult, hosszú átvilágítási procedúra jön azzal kapcsolatban, szabályosan költöttek-e a jelöltek – ha Marine Le Pen „rosszul” használta fel az MKB-tól kapott 10 millió eurót, mindenképpen fény derül majd rá. Szűcs Anita Franciaország-szakértőt kérdeztük a kampányban elköltött pénzek utóéletéről.
Költekezési gyorstalpaló
Az EU-s országok többségéhez hasonlóan a francia törvények is szabályozzák, hogy mennyit költhetnek az elnökjelöltek a kampányra. Az elnökválasztás első körében részt vevők legfeljebb 16,85 millió eurót (kb. 6,4 milliárd forintot) fordíthatnak a kampányolásra, a második fordulóba kerülő jelöltek, azaz Emmanuel Macron és Marine Le Pen további 5,66 millió euróval gazdálkodhatott. Összesen tehát, amennyiben mindketten betartották a játékszabályokat, fejenként 22,51 millió eurónál (8,5 milliárd forintnál) többet nem költhettek a kampányolásra. Összehasonlításképp: a 2020-as Super Bowl alatti két harminc másodperces hirdetésre Donald Trump nagyjából 8,8 millió eurót költött.
A kampányokat politikai pártok és magánszemélyek is támogathatják. A magánszemélyek által felajánlott összegekre is van limit, évente 7 500 eurót utalhatnak politikai pártoknak, választások esetén pedig legfeljebb 4 600 eurót (nagyjából 1,7 millió forintot) kaphatnak a jelöltek. Névtelenül legfeljebb 150 euróig bezárólag szabad adományozni, és 2017 óta újdonság, hogy külföldiek csak akkor támogathatnak jelölteket, ha hivatalosan is Franciaországban élnek. A szabályok értelmében az elnökjelölteket cégek nem támogathatják Franciaországban. Ezek kifejezetten szigorú limitek az EU-n belül; a többi ország finanszírozási szabályozásairól itt olvasható az EP – rövidnek nem mondható – összefoglalója.
