Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Az első generációnál még csak nevében „családi” a családi vállalkozás

Bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik, valójában kevés megbízható információval rendelkezünk erről a vállalkozási körről. A BGE Budapest LAB Családi vállalkozás kutatásának köszönhetően a következő években nem csak számuk, de működési módjuk is jobban megismerhető.  

A Budapesti Gazdasági Egyetemen 2017 tavaszán létrehozott Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ hosszú távú kutatási programot indított a magyarországi családi vállalkozásokról. Ezzel most először állt neki egy kutatócsoport annak, hogy szisztematikusan feltárja ennek a csoportnak a jellegzetességeit, jellemző adatait.  

Miért pont ők? 

Magyarországon a családi vállalkozások nagy, és egyre növekvő szerepe a nemzetgazdaságban szükségessé teszi, hogy többet tudjunk meg róluk annak ellenére – vagy éppen azért –, mert a KSH nem vizsgálja külön az ilyen típusú vállalkozásokat. Emiatt maga a családi vállalkozás meghatározása is önálló kutatási kérdés, mivel nincs konszenzus abban, hogy milyen kritériumok milyen értékei jelentik a választóvonalat a családi és a nem családi vállalkozások között.  

Sokan vannak, de nem annyian, mint hiszik  

A családi vállalkozásokra irányuló kutatásokban kulcskérdés, hogy milyen definíciót használnak az elemzések során.

A kutatás során a Budapest LAB saját definíciót is kialakított a mintában szereplő családi vállalkozások azonosítására. Ez a meghatározás a magyar sajátosságokhoz illeszkedve tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban megszokott elemeket, a tulajdonviszonyokra vonatkozó alapvető elvárást, illetve annak biztosítékait, hogy a tulajdonos család – akár a napi működésben történő részvétellel, akár a cég stratégiájának, jövőbeli céljainak meghatározásával – jelentős hatást gyakoroljon a vállalkozás kultúrájára, alapvető értékeire.

Így a kutatás családi vállalkozásnak tekinti azokat a cégeket, amelyek önmagukat családi vállalkozásnak tartják, VAGY ahol a cég legalább 51%-a egy család tulajdonában van ÉS a család részt vesz a vállalkozás irányításában VAGY a családtagok alkalmazottként részt vesznek a vállalkozás működtetésében, VAGY a vezetést ÉS a tulajdont is részben vagy teljes mértékben a családon belül kívánják átadni.

Családi vállalkozások számának becslése a különböző definíciók alapján (Forrás: Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program)

Családi vállalkozások számának becslése a különböző definíciók alapján (Forrás: Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program)

A kutatásban használt definíció szerint, az adatok alapján 95%-os biztonsággal állítható, hogy

a kkv-k mintegy 58%-a családi vállalkozás, vagyis számuk nagyjából 29 500-ra tehető.

A szám értelmezéséhez fontos azonban szem előtt tartani azt a szűkítő tényezőt, hogy bár a magyar gazdaságban meghatározó a legkisebb vállalkozások nagy száma, a kutatás vezetői úgy döntöttek, hogy a sokaság összeállítása során alsó mérethatárként az alábbi paramétereket határozzák meg: a cég legalább három főt alkalmaz és rendelkezik legalább 50 millió forintos árbevétellel. A felső mérethatárok a kkv-kre vonatkozó európai uniós irányelvek alapján a maximum 250 fős foglalkoztatotti létszám és az, hogy a vállalkozás éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, VAGY éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót. Így tehát a kutatás nem vizsgálta a mezőgazdasági őstermelőket (kivéve, ha azok társas vállalkozásként működnek) és az egyszemélyes vállalkozásokat, egyéni vállalkozókat. Ennek oka, hogy ezen méretkategória alatt a klasszikus cégszerű működés a legtöbb esetben hiányzik.  

Valójában ők is csak kkv-k  

A családi vállalkozások az – elsősorban a külföldi, többgenerációs kutatások alapján felállított – hipotézis szerint felelősebben, hosszabb távon gondolkodva működnek, vagy éppen erősebb a munkaerőmegtartó képességük. Jelen kutatás egzakt eredményei alapján azonban megállapítható, hogy a családi vállalkozások átlagosan nem különböznek más kkv-któl.

Magyarországon valószínűleg még nem alakultak ki azok a családi és nem családi vállalkozásokat határozottan elkülönítő jellegzetességek, amelyeket Nyugat-Európában például tisztán azonosíthatunk. Nem telt el elég idő, hogy ezek láthatóvá váljanak, mert

a környezet és az iparági sajátosságok nagyobb erejű hatást gyakorolnak a cégek működésmódjára, mint a tulajdonosi kör összetétele. A családi vállalkozások köre azonban korántsem homogén. A családi cégeknek tulajdonított jellegzetességeket azok a vállalatok kezdik el mutatni a csoporton belül, amelyek már eljutottak az első generációváltásig.

A kutatók véleménye szerint jellemzően ezen kihívás leküzdésével érnek meg, és válnak a gazdaság egyedi jellemzőkkel rendelkező szereplőivé. Ezért szükség volt a csoporton belül a többgenerációs családi vállalkozások azonosítására. Magyarország sajátos történelmi fejlődéséből fakadóan ezek aránya viszonylag kicsi.   

A többgenerációs családi vállalkozások (ahol az utódlás lezajlott, vagy öt éven belül esedékes) száma a becslés szerint nagyjából 2800.

Az eredmények megmutatják, hogy a generációváltás aktusa (sikeres levezénylése vagy erre való készülés) valódi tudatosságot feltételez. A mintában szereplő egy- és többgenerációs vállalkozások átlagos alapítási éve között nincs jelentős különbség: 1997 az egyik és 1999 a másik csoport esetében. Ebből arra is következtethetünk, hogy ahol van erre irányuló szándék, ott a vállalkozás húszéves korára el lehetett jutni a családon belüli cégátadásig.  

A generációváltás valódi fejlődést jelent  

A kutatás eredményei azt is alátámasztják, hogy van összefüggés a családi vállalkozások többgenerációssá válása és a növekedési pálya között. A többgenerációs családi vállalkozások mind alkalmazotti létszám tekintetében, mind az árbevétel esetében fejlettebbek az egygenerációs cégeknél. A szignifikáns különbség azt mutatja, hogy valódi fejlődési pályát rajzolhatunk fel a generációváltással összefüggésben.

A családi vállalkozások többsége házastársi vállalkozás  

Bár a nagy, nemzetközi családi vállalatok esetében akár kiterjedt klánokról (testvérekről, unokatestvérekről, menyekről és vejekről) van szó, a kutatás eredményei alapján a hazai családi cégek többsége egyelőre egy házaspár közös tulajdonát és munkáját fogja össze.

 

Kik tartoznak a tulajdonosi körhöz? (Forrás: Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program)

Kik tartoznak a tulajdonosi körhöz az alapítón kívül? (Forrás: Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program)

A szűk család közös munkáját mutató cégműködés az alkalmazottak szintjén is tetten érhető.

 

 Kiket alkalmaz a vállalkozásában? (Forrás: Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program)

Kiket alkalmaz a vállalkozásában? (Forrás: Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program)

Az innováció a szűk keresztmetszet  

Bár szintén sokat hangoztatott alapvetés, hogy a magyar kkv szektor versenyképességének alapját az innováció jelenthetné, a kutatás eredményei alapján ezen a téren bőven van még tennivaló.A magyar kkv-k egyharmada semmilyen innovációt nem hajtott végre az elmúlt két évben, nagyjából egyhatoduk viszont minden területen igyekszik fejlődni, nagyjából egynegyedük pedig bizonyos területeken tesz erőfeszítéseket. Ebben a kérdésben nincs szignifikáns különbség a családi és nem családi vállalkozások között.

Kicsivel több mint egyharmad jelentős fejlesztéseket hajtott végre a szervezet működésében, nagyjából ugyanennyien pedig a termékükkel, szolgáltatásukkal kapcsolatban változtattak.  

 

Az alábbi változások közül melyik fordult elő a vállalkozásában az elmúlt két év során? (Forrás: Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program)

A családi vállalkozások innovációs tevékenysége ugyan diverzifikáltabb (több típusú innovációt hajtanak végre), ám a különbség nem jelentős.  

Önbevallás alapján teljes mértékben etikus a magyar kkv szektor  

A kutatás a vállalkozások felelősségvállalását vizsgáló moduljának talán leglátványosabb száma, hogy önbevallás alapján a cégek majd háromnegyede (71,4%) egy ötös skálán a legmagasabb szinten (azaz teljes mértékben) felelősnek, etikusnak tartja, s ez az arány a magukat négyesre osztályozókkal már 95,6%-ra nő. A konkrétabb tevékenységek feltérképezése esetében viszont árnyaltabb a kép.

A cégek mintegy felénél (56%) létezik olyan intézkedés, amelynek célja a természeti környezet megóvása és a cégek/tulajdonosok fele (55%) támogat valamilyen társadalmi célt vagy szervezetet.

 Hozzávetőleg mekkora összeggel támogat évente társadalmi célt vagy szervezetet? (Forrás: Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program)

Hozzávetőleg mekkora összeggel támogat évente társadalmi célt vagy szervezetet? (Forrás: Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program)

A végtelenbe és tovább  

A reprezentatív kérdőíves felmérés a családi vállalkozás kutatási program első empirikus adatfelvétele volt, amit szisztematikus szakirodalom kutatás előzött meg. Mivel a megkérdezett vállalkozások kétharmad része vállalta, hogy lemond az anonimitásról, ezért lehetőség nyílik arra is, hogy ezen cégek mérlegadatait adatbányászati módszerekkel vizsgálva derítsünk fel további összefüggéseket.  

A Budapest LAB célja, hogy az eredményeket az üzleti életben, az oktatásban és a kormányzati munkában is alkalmazható konkrét útmutatókká, tananyagokká, javaslatokká alakítsa. Emellett a kutatási projektben tréning dokumentációk és a tudásmegosztást támogató egyéb kommunikációs anyagok elkészítését is tervezik.   

A kutatás első eredményei teljes terjedelemben itt olvashatóak.

 

Mehettem volna akárhova a világon, és úgy döntöttem, hogy ide szeretnék jönni, Magyarországot választottam.