A szavazótábor megosztott, az inflációs magas szinten ragadt és sokan szembesülnek áruhiánnyal, hiába az árplafon. A kormány a héten dönt az árstopok jövőjéről.
A hat alapvető élelmiszerre 2021 őszén kivetett „átmeneti” árplafon érvényességét a kormány már többször kitolta, a legutóbbi döntés értelmében június 30-a után újra a piaci áron kellene majd ezeket adni.
Ezekre vonatkozik a korlátozás:
- kristálycukor
- búzafinomliszt (BL 55)
- finomított napraforgó-étolaj
- házi sertéscomb
- csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
- ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai tájékoztatóján – ahol újabb árplafon-szabályozást jelentettek be – azt mondta, a kormány a következő ülésen dönt. Ez szerdán lesz majd.
Árstop: a besült csodafegyver
Az inflációs adatokból az látszik, hogy az árstopok egy dolgon biztosan nem segítettek: azon, amire ki lettek találva. A kereskedők szétterítették az árstopos vásárlásokon elszenvedett veszteségeiket a többi termékre, és az áraikba beépült a váratlanul kivetett újabb extraprofit adó, amit a kormány egyszer már meg is emelt. Még a legfrissebb, májusi adatokon is az látszott, hogy az energia mellett az élelmiszerárak emelkedése tartja magasan a magyar inflációt.
Pedig ezeken a területeken avatkozott be a legtöbbször a kormány. A drágulás üteme ráadásul még mindig nálunk a legmagasabb az egész EU-ban.
Májusi infláció, termékcsoportok alapján, éves összevetésben. Forrás: KSH
Az árstop maga inkább politikai termékként értelmezhető, mint a magas infláció ellen hatékonyan bevethető eszközként.
A meghosszabbításában is így valószínűleg az lesz a legfontosabb szempont, hogy a kormánypártok belső mérései mit mutatnak.
Sokkal kevesebbet vásárolunk
A kormány újabb csodafegyvere a bő két hete életbe lépett kötelező akciózás előírása lett, látva, hogy a pénzromlás üteme nemigen akar 20 százalék alá menni (a bázishatás miatt az év második felében nagy csökkenés jöhet, de kérdés, meglesz-e a kormány által várt egyszámjegyű infláció).
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő ma azt mondta a kötelező akció kapcsán, hogy szerintük sikeres lett, mert a boltok sokkal több termék árát vitték le, mint amit a jogszabály előír. Ebben ugyanakkor valószínűleg jóval erősebb érv, hogy a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hónapokban brutálisan beszakadt, még a járvány miatti lezárások alatt sem költöttünk ilyen keveset. Előállt az a helyzet, hogy jóval kevesebb dolgot vásárolunk, az árak mégsem csökkentek érdemben, bár a trend csökkenő volt az elmúlt hónapokban.
A rejtett adóemelések felfele nyomhatják az árakat
Az új jogszabályok inkább felfele fogják tornászni az inflációt, az emberek pedig valószínűleg már érzékelik, hogy a fizetések reálértéke tartósan és nagyot esett. Azt is érdemes hozzátenni a teljes képhez, hogy a hat kivételezett élelmiszer súlya a KSH inflációs kosarában relatíve kicsi. Vélhetően a kormány úgy döntene az árstopok kivezetése mellett, hogy nem emelkedik az infláció a lépés után (ennek ellentmond, hogy bár a végsőkig húzták a beinzinárstopot, a költségvetés helyzete miatt, de az EU-ra mutogatva, elég nagyot emeltek az üzemanyagok jövedéki adóján).
Áruhiány és megosztott szavazótábor
A Publicus Intézet a Népszava számára készített friss kutatásából az derül ki, hogy az emberek majdnem háromnegyede azt gondolja, hogy a kötelező akciók nem tudják megállítani az élelmiszerek drágulását.
A Fidesz-KDNP szavazói ugyan jobban bíznak a kormány ezen előírásában, de őket is megosztja a kérdés: 45 százalékuk szerint a kötelező akciók letörik a drágulást, 43 százalékuk szerint nem. Az ellenzéki és a bizonytalan szavazók még kritikusabbak: 91, illetve 79 százalékuk az előírástól nem vár változást az árakban.
Az biztos, hogy a kormánypárti szavazótábort is megosztja a kérdés, ugyanakkor még így is 59 százalékuk gondolja, hogy a kötelező akciózás érdemi segítséget jelent az embereknek.
A Publicus május végi adatfelvételekor minden harmadik vásárló – még a kormánypártiak is –
rendszeresen találkozott áruhiánnyal a hatósági áras termékeknél, másik bő harmadukkal pedig előfordult ilyesmi.
Az áruhiányt észlelők kétharmada cukrot nem talált, bő fele árstopos tejet, 42-42 százaléka lisztet és étolajat, negyedük csirkemellet, 16 százalékuk sertéscombot nem tudott venni emiatt.
Az üzemanyag-árstop kapcsán az áruhiány ugyanakkor nemigazán volt szempont, a kormány a falig elment az árkorlátozás fenntartásában. Végül csak akkor lépett, amikor valóban veszélybe került az ellátásbiztonság.
