Itt az egyik első következménye a hatósági árstopnak: a kisboltok árszint fölött szerzik be az árucikkeket, míg a multinacionális vállalatok az árstop alá licitálnak. Súlyos veszteségek lehetnek a szektorban, az árukészletek is megcsappanhatnak.
A Portfolio információi szerint a Lidl után több vállalat gondolkodik mennyiségi korlátozás bevezetésén. Az árstop ugyanis olyan kényszerhelyzeteket hozhat, amire nem gondolhatott az állam:
a multik elérték, hogy kismértékben csökkenjenek a beszerzési árak az árstopos termékek esetében, a veszteség egy részét át tudják hárítani a beszállítókra. A kisboltok azonban rosszul járnak: sok esetben drágábban kell beszerezniük ezeket az árucikkeket, mint amennyiért eladhatják.
Erős alkuerő nélkül pedig a kisboltok nemhogy csökkenő árréssel, hanem durva veszteségekkel kezdhetik az árstopos időszakot. A megoldás? Besétálnak a diszkontokba, hiszen az ott lévő fogyasztói árak alacsonyabbak, mint az élelmiszeripari beszerzési áraik.
Az árstopos termékeket kötelezően készletezniük kell a boltoknak, így a multik a kisboltos készletvásárlások ellen hasonló módon védekezhetnek, mint a Lidl: mennyiségi korlátozást vezethetnek be a termékekre.
Az árstopos időszak ráadásul kétszeres áremelési körrel is járhat. A kiskereskedők veszteségeik minimalizálása miatt más termékeik árait növelik, a hatósági ár végeztével ezek várhatóan nem csökkennek majd, csak az árstopos termékeket emelik vissza a piaci árra.
„Ha egyszer már megemelték valaminek az árát a kereskedők, ott – ha elbírja a vásárló pénztárcája – nem fognak csökkenteni” – írja a Portfolio.
Borítókép: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Jöhet a trükközés és az olcsó élelmiszer a hatósági árazás miatt?
