Ha az MNB megint kamatot emel a felpörgő infláció leszorítására, akkor a jegybanki alapkamat szintje tíz százalék fölé nő. Ilyen magasan legutóbb 2009 januárjában, a hitelpiaci válság idején volt a kamatszint.
Kedden ismét kamatdöntő ülést tart az MNB monetáris tanácsa. Legutóbb a július 12-i, eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett ülésén határozott a testület kamatemelésről, méghozzá kifejezetten nagyról: egy lépésben két százalékponttal, 9,75 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, amely ezzel felzárkózott az irányadó egyhetes jegybanki betét kamatszintjére, írja a telex.hu.
Azt a döntést négy nappal azután hozták meg, hogy a KSH publikálta az aktuális inflációs adatait, amely szerint a fogyasztói árak júniusban 11,7 százalékra nőttek, ami 1998 óta nem látott rekordot jelent (a következő inflációs adatot augusztus 9-én teszi közzé a KSH).
Elemzők szerint most enyhült a nyomás a jegybankon, mert a forint árfolyama visszakapaszkodott az euróval szemben 400 forint környékére.
Az euró ára hétfőn rövid időre már 395 alatt is volt, de délután ismét gyengülni kezdett a forint, és végül 399,15 forint/eurós szinten zárult a hétfői kereskedés a devizapiacokon, míg a keddi 399,43 forintos szintről indul.
Ha az MNB most ismét kamatot emel, akkor a jegybanki alapkamat szintje tíz százalék fölé nő. Ilyen magasan legutóbb 2009 januárjában, a hitelpiaci válság idején volt a kamatszint, a 2009. januári kamatdöntő ülésen csökkentették 10-ről 9,5 százalékra.
Az MNB tavaly júniusban 0,6 százalékról kezdte a kamatemelési sorozatot.
