Tavasszal robbant be a környezetbarátnak kikiáltott új kriptovaluta, a Chia, amely mostanra az iparág egyik nagy bukásának tűnik az idei évben. Így lett pária a média egykori kedvencéből néhány hónap alatt.
A jelenleg legnépszerűbbnek és legelterjedtebbnek számító kriptopénzek, azaz például a Bitcoin vagy az Ethereum bányászatához, vagyis a rendszer fenntartásához, a legalkalmasabbak az erős videokártyák. A működtetéshez szükséges algoritmust ugyanis az ilyen típusú, alapvetően grafikus megjelenítésre szánt hardverek kezelik a leghatékonyabban.
A használható komponensek ára magas, az energiaigényük pedig nagy, ami egyrészt jelentősen megemeli a bányászat költségeit, másrészt környezeti terhet is generál. Bár pontosan nem lehet tudni, hogy mennyien foglalkoznak Bitcoin-bányászattal, hiszen a blokklánc lényegéből fakadóan nincsenek központi koordinációs szervek, de a becslések szerint éves szinten körülbelül 120-123 TWh fogyasztással számolhatunk.
Ez pedig nagyjából annyi energia, amennyit egész Norvégia elhasznál egyetlen év alatt.
Hasonlóan beszédes adat, hogy egyetlen Bitcoin ügylet fogyaszt annyi energiát, mint durván 807 000 Visa-kártyás tranzakció. Emiatt aztán rengeteg kritika is éri a jelenlegi uralkodó kriptopénzeket, és az is teljesen nyilvánvaló, hogy emiatt kizárt, hogy ezek felváltsák a hagyományos fizetőeszközöket, hiszen abba a Föld konkrétan belehalna.
A Chia-t zöld kriptopénzként hirdették.
De az is tény, hogy a blokklánc technológiáknak megvannak a maguk előnyei, és emiatt a világ számos pontján folyamatosan keresik az új, alternatív megoldásokat, amelyeknél kisebbek vagy eltűnnek a fent említett negatív tényezők. A legendák szerint pontosan ezért vágott bele Bram Cohen, a legendás Bittorrent alapítója egy új elven működő kriptovaluta megalkotásába, amelynél célul tűzte ki a minden korábbinál zöldebb működést.
Nagy szavak
Így született meg a Chia, amely szó szerint berobbant a piacra 2021 májusában, köszönhetően a meglehetősen hatásos kommunikációs kampánynak és a jól hangzó üzenetnek. A Chia a hitelesítéshez, azaz a blokklánc működtetéséhez és így a bányászathoz nem videokártyát, processzorteljesítményt vagy bármilyen más nagy fogyasztású, erős hardvert használ, hanem a számítógépek háttértárolóit. Tehát magyarán a merevlemezt vagy az SSD meghajtókat, és ezzel kapcsolatban Bram Cohen a következő fontos előnyöket emelte ki, mint olyan ígéreteket, amelyek alapjául szolgálhatnak a kriptovaluta sikerének.
- A technológia kevés áramot használ
- Bárki bányászhat otthonában, ehhez elég egy hagyományos PC
- A gépek szabad adattároló kapacitását lehet használni, akár munka közben észrevétlenül bányászhatunk, azaz gyűjthetjük a pénzt
- A költségek lényegesen kisebbek, mint a többi kriptovaluta esetén
Ráadásul az egész történetet nyakon öntötték egy kicsit ezoterikus, zöld szósszal. Azaz azt sugallták, hogy aki Chia-val foglalkozik, az tulajdonképpen a bolygó megóvásáért ügyködik, és nem is azokat célozzák meg, akik nagy hasznot akarnak rövid idő alatt, hanem akik felelősen gondolkoznak ésatöbbi-ésatöbbi.
A sztorit felkapta a média is, mindez pedig együtt nyerő kombónak bizonyult.
Ezek után nem meglepő módon az első időszakban az új kriptopénz gyönyörűen ki is lőtt. A csúcson elérte az 475 000 forintot is, és iszonyatosan megnyomta az adattárolók iránti keresletet, amelyek ára így az egekbe tört.
Mára az árfolyam bezuhant
Azonban most, gyakorlatilag fél évvel később már azt láthatjuk, hogy az árfolyam bezuhant, durván 90 százalékot esett. A cikk írásának pillanatában nagyjából 50 000 forintos áron kereskednek vele, de volt, amikor benézett 45 000 forint környékére is. Ráadásul nem is nagyon pörög, hiszen forgalom tekintetében csupán a 250. hely környékén tanyázik, és a teljes kriptovalulta piacon 0,01 százalékos a részesedése. A jelenleg első helyezett Bitcoin, amelynek leváltására találták ki, pedig továbbra is dominálja a szektort 45,09 százalékon állva.
A bukás okai
Nincs mit szépíteni a dolgon, a Chia megbukott, de joggal merülhet fel bárkiben a kérdés, hogy ha ennyi pozitív tulajdonsága volt, akkor ez hogyan történhetett meg? A válasz egyszerű: A fejlesztő állításainak jó része egyszerűen nem fedte az igazságot, és nem mellékesen néhány fontos részletet “elfelejtettek” megemlíteni.
Otthoni számítógép nem elég
Az az állítás, hogy egy bármilyen otthoni géppel be lehet szállni a Chia-bányászatba, egyszerűen nem igaz. A tevékenység elkezdéséhez létre kell hozni egy úgynevezett plotot, azaz elkülönített részt az adattárolón, amelyen a farmolásnak is nevezett Chia-bányászat zajlik. Ehhez nagyjából 300 GB szabad helyre van szükség, és ráadásul egy viszonylag erős processzorra, illetve minimum 16 GB, de inkább 32 GB RAM-ra. Azért ez finoman szólva sem az átlagos, hétköznapi liga.
A Chia az adattárolókat használja
Emellett az adattároló, sőt a csatlakozó típusa sem mindegy. Tehát a valóságban a Chia-bányászathoz ugyanúgy célgépekre van szükség, az nem működik, hogy miközben az ember szöveget szerkeszt a laptopján, addig a merevlemezen a kriptofarm termeli a pénzt.
Magasak a költségek
Az viszonylag hamar kiderült, hogy csak úgy éri meg a Chia-val foglalkozni, ha valaki legalább több terabyte kapacitású merevlemezekkel vagy SSD meghajtókkal ellátott gépet állít csatasorba. Ez pedig igen drága mulatság, főleg, hogy idővel az is kiderült, hogy a hagyományos, otthoni használatra szánt merevlemezek nem jók, lassúak, üzleti komponensekre van szükség, aminek az ára magas. Lehet, hogy egy Chia-termelésre szakosodott gép mindent összevetve olcsóbb, mint egy Ethereum vagy Bitcoin “exkavátor”, de azt nem állítanánk jó szívvel, hogy alacsonyak a költségek.
Nem mindenkinek való
Bár azt állították korábban, hogy a Chia bárki számára elérhető, hiszen egy kattintással telepíthető a szükséges program, ez ebben a formában nem igaz. A már említett plot létrehozásához bizony szükség van IT szaktudásra, a megfelelő paraméterek állítgatására, a processzor vezérlésének módosítására.
A termékkel foglalkozó fórumok tele vannak olyan hozzászólásokkal, amelyekből az átlagember nem sokat ért, és amelyekben a profik egymásnak adnak tanácsokat arról, hogy például hány processzorszálat használjanak.
Komoly szakemberek napokat szenvedtek a telepítéssel, a plotok létrehozásával, és még így is előfordult, hogy nem működött az összeállított konfiguráció. Ráadásul a Chia mögött álló központi rendszer is lehalt, előfordultak bugok, olyan hibaüzenetek érkeztek, amikkel egy laikus nem nagyon tud mit kezdeni.
Nincs hol elkölteni
Az egyik legnagyobb probléma az volt, mint ami felmerül a legtöbb kriptovalutánál. Azaz, hogy hiába vannak az ember digitális pénztárcájában digitális tallérok, amelyek papíron sokat érnek, azokat valójában csak nehézkesen tudja igazi pénzre vagy árura váltani egy boltban.
Nem zöld
A blokklánc hálózat hitelesítése, azaz maga a bányászat vagy farmolás során az adattárolón folyamatosan írási-olvasási ciklusok zajlanak. Azaz ezek az alkatrészek állandóan működésben vannak, ami értelemszerűen energiát fogyaszt. Az lehet, hogy kevesebbet, mint a rivális kriptopénzek, de hát mégiscsak megállás nélkül zabálják az energiát a rendszert fenntartó készülékek.
És itt nem lélegeztetőgépekről, közvilágításról vagy kazánokról van szó, amelyek működtetése a társadalmak számára létfontosságú, hanem egy pénzügyi befektetési termékről.
Az az állítás, hogy a Chia környezetbarát lenne, egyszerűen nem állja meg a helyét.
A Chia az SSD-k üzemidejét jelentősen lerövidíti
Sőt, az az igazság, hogy a valóság pont, hogy ennek az ellentéte. A Chia miatt rengetegen vásároltak olyan adattárolót, amelyre egyébként nem volt szükségük. Ezek legyártása és leszállítása pedig erőforrásokat igényel. Ráadásul a bányászat ugyebár állandóan dolgoztatja az adattárolókat, ami a merevlemezeket papíron nem bántja, de a jóval gyorsabb SSD-ket konkrétan megöli. Egy ilyen eszköz átlagos élettartama a szokásos 10 évről 40 napra (!!) csökkent.
Most ott tartunk, hogy az elkeseredett felhasználók öntik a piacra az alig használtnak nevezett, gyakorlatilag ipari hulladéknak minősülő, halálközeli állapotban lévő SSD meghajtókat.
És persze a merevlemezek is nagy tömegben jelentek meg, hiszen az árfolyam beszakadása után egyszerűen nem éri meg üzemben tartani az egyébként rengeteg energiával, komoly költségből kiépített farmokat.
Chia feltámadás?
Még előfordulhat, hogy a Chia egyszer magához tér, de hogy őszinte legyek, erre sok esélyt nem látok. Túl sok a baj és a probléma ezzel a technológiával, és a valóság köszönőviszonyban sincs az ígéretekkel, ami miatt a termék sokaknak óriási csalódást okozott. Az egyszer már elveszett bizalmat pedig nehéz visszaszerezni, pláne úgy, hogy itt a jelek szerint az alapokkal is már komoly problémák voltak.
A Chia feltámadására nincs sok esély
A bukás bele volt kódolva a rendszerbe, amire csak rátett egy lapáttal, hogy végül az is kiderült, hogy ez a kriptopénz konkrétan képes tönkre tenni bizonyos alkatrészeket. Persze, soha ne mondjuk, hogy soha, hiszen a Bitcoin is vissza tudott kapaszkodni több nagy összeomlást követően, de nagyon-nagyon meglepne, ha a Chia valamikor is csodás feltámadást produkálna, legalábbis a jelenlegi formájában.
